Nemrég Bojtár Endre irodalomtörténészt, bohemistát faggattuk a 100 éves Bohumil Hrabalról. Így valahogy:
Magyar Narancs: Nekem úgy tűnt, hogy nálunk nagyobb kultusza van, mint Csehországban. Vagyis volt.
Bojtár Endre: Igen, most már pláne. A cseheknél jelentősen csappant az érdeklődés, amikor beismerte, hogy ügynök volt. Utána azért már annyira nem szerették, a fiatalok meg pláne.
MN: Menzel filmjei nem vitték félre a Magyarországon kialakult Hrabal-képet? Biztos, hogy azt a Hrabalt látjuk a filmeken keresztül, akit a könyvei kiadnak?
BE: A Szigorúan ellenőrzött vonatok szerintem zseniális film – ehhez én nem értek –, de az nem egészen Hrabal. Az sokkal több, mint Hrabal. Hrabalban nincs annyi mélység. Hrabal – most már úgy gondolom – elég sekélyes író. A Švejk hagyományát folytatja, de a Švejkigazi tragikuma nélkül; csak egy-két novellában közelíti meg azt a mélységet, ami világirodalmi remekművé avatja a Švejket. Hrabalból szerintem nem sok marad. Ez persze mit sem von le az értékeiből, amit akkor jelentett számunkra.
MN: Mi ennek a magyarázata? A Szigorúan ellenőrzött vonatok után a további Menzel-filmek, főleg, amelyek a ’68-as fordulat utánra estek, azok ilyen könnyed, életigenlő kedveskedések, kis felhőcskékkel.
BE: Ezek kellemes filmek, de semmik.
MN: Viszont hatásosak, hiszen a nálunk kialakult Hrabal-kultusz főként azért lett, mert a művek arról szólnak, hogy „lám, mégiscsak lehet jól élni”.
BE: Pontosan arról szól, hogy lehet a szocializmusban is boldog az ember.
MN: Csak egy kis sör kell hozzá.
BE: Igen, és magasról teszünk az egész cirkuszra, ami körülöttünk van. Azt be kell látni, hogy ezek a filmek döntően járultak hozzá a nálunk kialakult kultuszhoz. Hrabal telibe találta a Kádár-korszakot, a vidám barakkot. Nagyon szeretett is minket.
MN: Hogyha elintézzük azzal, hogy a Hrabal-próza arról szól, hogyan lehet élni, ha…
BE: Nemcsak arról szól azért, hanem a švejki alapfilozófiát próbálta továbbvinni, azt, hogy mi a túlélés művészete. Azt hiszem, és le is írtam sokszor, hogy a Švejk a mi egyetlen hozzájárulásunk a világirodalomhoz, ami megmutatta, hogyan lehet túlélni. De a Švejkben az is benne van, hogy mi lett most velünk, mi van akkor, ha túléltük, itt van a szabadság, ami ránk szakadt, és kiderül, hogy pofa bagót sem ért az egész túlélés. A Švejkben ez is benne van, Hrabalban már nincs. Hrabal megpróbált filozófiai alátámasztást szerezni azzal a kínai bölcselettel, amit Lao-ce mond, hogy az ember megy az úton. Az Őfelsége pincére voltam című regény, ami erről szól igazából, nem túl erős dolog.
MN: Ugyanakkor, ha túllépünk a sör-kolbász alapú jóléten…
BE: Akkor jönnek azok a nagyon jó művei – például a Jarmilka, az egyik kedvencem –, amikben az van benne, hogy milyen, amikor nem lehet élni, amikor megöli a rendszer az embert. Ő azt is tudta, és azok a művei jók.
Az elítélő-megengedő interjú a maga teljességében itt található, Bohumil szelleme pedig a maga teljességében Oliver Malina-Morgenstern dokumentumfilmjében teszi tiszteletét. A játékfilmes részletekkel dúsított alkotás a mester születésének századik évfordulójára készült.
Egy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője.
Megakadályozható egyáltalán? Azt sem tudjuk, valóban véget érnek-e a harci cselekmények, és azt sem, hogy mennyivel került távolabb Irán az atombombától ahhoz képest, ahol két héttel ezelőtt járt.
Az ötlet, hogy a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolják a négy humán tudományi kutatóközpontot, épp annyira kidolgozott, mint bármi, amit 2019 óta, a kutatóhálózat MTA-tól való elszakítása óta a kormány kezdett az intézetekkel – vagyis semennyire. A célja pedig nyilván nem lehet más, mint megszabadulni e koloncoktól.
... vagy ha van olyan mondanivalóm, amelyről azt érzem, hogy legalább a saját nézőpontomban biztosan érvényes. De ebben is látok veszélyt - mondja interjúnkban Radnai Csilla a Vígszínház művésze, akivel önbizalomról és annak hiányáról, társulati tagságról, a független színházak életéről és lehetőségeiről beszélgettünk.
Hiába hangsúlyozza a biztonság fontosságát a Fidesz és a kormány, a magyar gazdaságpolitika szélsőségesen kockázatos – európai összehasonlításban pedig még inkább az.
Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.
Zárt bizottsági ülés és közgyűlési vita után választották meg a megyeszékhelyen a Csabagyöngye Kulturális Központ az új vezetőjét, aki a kulturális ügyekért felelős alpolgármester felesége.
Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.
Steiner Kristóf aktivista, író, médiaszemélyiség a Pride-törvényről: Túl nagy mérföldkő ez Magyarország demokráciát sértő folyamataiban ahhoz, hogy elintézzük annyival: gumicsont.
