Húsz esztendőnk hatalom - Iricsek Zsuzsanna művészettörténész, kulturális menedzser

  • rés a présen
  • 2015. július 10.

Snoblesse

Ön-olvasatok - kiállítás a Pride előtt, alatt, után.

rés a présen: Hogyan lettél kurátor?

Iricsek Zsuzsanna: Közgazdaságtant, művészettörténetet, filozófiát tanultam, és bár kezdetben ezek izgalmas, de nehezen összeegyeztethető gondolkodási rendszereknek tűntek, végül egy biztos alapot és nagy szabadságot adtak a szakmai munkámban és a magánéletemben egyaránt. Ez az oldottság jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ki merjem mondani: én félek. Gyakran félek. S közben baromi dühös is vagyok, amiért Magyarországon teljesen értelmetlen morális elvek mentén sokan másodrendű állampolgárként kezelik a kisebbségeket, köztük a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy queer embere­ket. Ez három éve volt. Akkor csatlakoztam a Budapest Pride szervezői csapatához.

rap: Miről szól az idei pride?

IZS: Mintha a fesztivál programjain és a felvonuláson részt vevők évről évre egyre biztosabban és önazonosabban állnának saját magukban. Ez elég jó érzés. Másrészt, egy kicsit tágabbra állítva a távcsövünk perspektíváját, a közösségek erejéről, a folyamatos társadalmi jelenlétről, a láthatóságról szól. Az idei, 20. alkalommal megrendezett fesztivál és felvonulás mottója: Budapest Pride: 20 esztendőnk hatalom!, amely azt fejezi ki, hogy a változó és nehéz társadalmi és politikai környezet ellenére itt vagyunk, és itt leszünk 20 év múlva is. Egyenlő jogokat, biztonságos közeget szeretnénk.

false

rap: Hogyan illeszkedik a fesztiválba és meddig látható az Ön-olvasatok kiállítás?

IZS: Jan Elantkowski fiatal lengyel művészettörténésszel közösen kurált és szervezett kiállításunk a szocializációval elsajátított identitáskategóriák és gondolkodásbeli axiómák kérdéskörét vizsgálja, valamint azt, hogy ezek feloldásával és a morális értékítéletek esetlegességének leleplezésével hogyan válik természetessé az önrealizáció folyamatos, performatív aktusa. A kiállítás nyolc fiatal alkotó nyilvánosságnak szánt, ám intim, gyakran önreflexív munkáin keresztül tárja fel személyes és esztétikai komplex viszonyát, míg a megjelenített témák tágabb szocio-kulturális közegbe helyezése új olvasatot szülhet a testről és a szerepeinkről folytatott diskurzusban. Részt vevő művészek: Aranyi Flóra, Ádám Anna, Jakub Ceglarz, Dallos Ádám, Karol Radziszewski, Korponovics Roland, Simon Zsuzsanna, Szabó-Benke Róbert. A kiállítás július 9–16. között tekinthető meg a Stúdió Galériában.

rap: Milyen további programok kapcsolódnak?

IZS: Más műfaj, de személyes és esztétikai viszonyán továbbhaladva talán két irodalmi programunk, a IV. Fejezet és a „Szavainkban az erő” kapcsolódik leginkább. Míg előbbin már befutott írók – mint például Gerevich András vagy Tóth Kriszta – olvasnak fel munkáikból Veiszer Alinda moderálásával, az utóbbin amatőr írók és költők oszthatják meg a pályázatunkra beküldött, gyakran titokban tartott, LMBTQ témájú műveiket.

rap: Mik az idei kiemelt programok, és mik a te kedvenceid?

IZS: Idén is számos kiállítással, színházi előadással, sportprogrammal, workshoppal, koncerttel készültünk a fesztiválra. Fűrjes Viktória Az éjszaka királynői c. fotókiállítása a transzvesztitaközösség régi és új tagjai előtt tiszteleg, Azért nem vagyok feminista, mert… c. workshopunk hétköznapi példákon keresztül mutatja be az embereket, köztük az LMBTQ személyeket érő mindennapi szexizmus működését és a feminizmus erejét. A július 11-i Budapest Pride felvonulás pedig, mely a legnagyobb láthatóságot biztosító programunk, az LMBTQ közösségnek és támogatóiknak egyet jelent: szeretnénk önmagunk lenni, szeretnénk szabadon élni. Ennek természetesnek kellene lennie, nem igaz?

rap: Létezik LMBTQ szempontú művészettörténet?

IZS: Tévedés lenne az identitásuk bármely tengelye alapján beskatulyázni az alkotókat, de izgalmas és teljesen létjogosult a téma bevonása a szakmai diskurzusba. Ezzel sajnos nem mindenki ért egyet. Interdiszciplináris, mindennapi jelenség az elnyomás és az érzéketlenség a művészeti, művészettörténeti kánonban is. Felmerülhet a kérdés, hogy az intézményesülést meghatározó igazságok vajon kinek az igazságai?

Neked ajánljuk