Cassavetes Bánkitón

  • 2015. július 8.

Snoblesse

Minden idők egyik legjobb filmje a tavi fesztiválon.
false

„Elképesztő élmény volt. Fogalmam sem volt, mit csinálok. Egyikünk sem tudta, mit csinálunk.” Olykor megtörténik a csoda, és miközben senki sem tudja, mit csinál, remekmű születik: John Cassavetesnek összejött a csoda, s bár szavaiból azt vesszük ki, hogy legelső játékfilmje, a New York árnyai az áldott hozzánemértés jegyében született, a végeredmény mindenképpen a művészt igazolja. Cassavetesnek ezt követően még sokszor összejött a csoda (lásd Férjek, Egy hatás alatt álló nő, Egy kínai bukméker meggyilkolása), ám talán egyik filmje sem szerethető annyira, mint az 1959-ben elkövetett Shadows, amely gyakorlatilag egymaga elindította az amerikai független filmes mozgalmat.

A vetítést követően Bazsányi Sándor esztéta és Berkovits Balázs filozófus beszélget – alighanem a filmről.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.