| ||
Meggyőzően idézi „a hagyományosan a Joy Division örökségéből levezetett komor posztpunkot, Steve Albini különböző zenekarait, a tengerentúli punkrocknak azt az izgalmas korszakát, amikor még nem hívták feltétlenül hardcore-nak, és még sok minden mást is” – írtuk a nihilista dán punkkölykök fénysebességgel ismertté vált zenekaráról, az Iceage-ről az év elején, és ehhez nem nagyon van mit hozzátenni, legföljebb annyit, hogy végre egy olyan zenekar fog állat módon, nekivadultan zajongani Budapesten (előzenekarok: Der Tanz, Broken Cups), ahol a tagoktól azonnal elkérnék a személyit a pultnál vagy egy Nemzeti Dohányboltban.
