Ma utoljára: Gottfried Helnwein Bécsben

  • 2013. szeptember 25.

Snoblesse

Nagyszabású retrospektív kiállítással ünneplik Bécsben a sötét titkok osztrák sztárfestőjét.
false

Hogy a második világháború utáni Ausztriában a makulátlan jóléti felszín alatt mennyi csontváz is kapaszkodott össze a sötétben, arról az irodalomban Thomas Bernhard vagy Robert Menasse tudósított meggyőzően, a képzőművészetben pedig például Gottfried Helnwein vállalta magára a leplek lerángatását a nedvedző sebekről. A művész monumentális, sötét szépséggel tüntető, gyakran fotorealista festményein a náci múlt feldolgozatlanságára, a gyermekek ellen elkövetett változatos erőszakra, a modern háborúk és a populáris kultúra ikonjainak sötét titkaira koncentrál, valamint vérre, vérre és még egy kis vérre. A most 64 éves sztárfestő életművéből a bécsi Albertina nagyszabású, számos magángyűjteményből kölcsönzött, ritkán látható remekművet is felvonultató, intenzív és provokatív kiállítást rendezett, amely október 13-ig tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.