Idétlen időkig

  • 2015. november 11.

Snoblesse

Bill Murray második legnagyobb vígjátéksikere a Müsziben.

Ennek a kis ajánlónak a papírforma szerint a nagy komikusról, a lazaság fedettpályás bajnokáról, az életuntság virtuóz művészéről, Bill Murray-ről kéne szólnia, de szóljon inkább valaki másról: egy kedélyes kismesterről, a Groundhog Day rendezőjéről, egy igazi Ghostbusterről, a tavaly elhunyt Harold Ramisról. 2014. február 24-én kénytelenek voltunk e sorokkal indítani a napot:

Groundhog Day: Ramis Bill Murray-t rendezi

Groundhog Day: Ramis Bill Murray-t rendezi

 

„Nem sokkal a nagy mormotanap (punxsutawneyi idő szerint: február 2.) után elhunyt a nagy mormotanapok legnagyobb szaktekintélye, Harold Ramis filmrendező.

A jó vígjátékrendező ritka, mint a fehér holló, s hogy egyik állatos hasonlatból (végül is az Animal House írójáról van szó) essünk a másikba: a jó vígjátékrendezők hullanak, mint a legyek mostanában. Nemrég Nora Ephrontól vettünk búcsút (fő művét, a Harry és Sallyt „csak” írta, A szerelem hálójábant már rendezte is), most meg Harold Ramis ad munkát a nekrológírónak.

Tettünk egy ígéretet, hogy csak egyszer, és tényleg csak egyszer írjuk le, hogy kismester – van ebben a kismesterezésben valami sznob lenézés, amikor úgy dicsérünk, hogy közben le is szóljuk az elhunytat, diszkréten idézőjelezve az életművet. Ez már csak azért sem fair (bár gyakori eljárásmód), mert Bergman biztos nem tudott volna olyan (vagy bármilyen) vígjátékot összeütni, mint amilyen a máig nagy népszerűségnek örvendő Idétlen időkig (mindközönségesen Groundhog Day) és Antonioninak sem ment volna a Szellemirtók (Ghostbusters) – utóbbiba Ramis forgatókönyvíróként dolgozott be.

Harold Ramis vígjátékrendezőként nagy mester volt, aki nagymesterkedése mellett kismillió dolgot csinált, sihederként például a Playboy poénügyi szerkesztője volt (istenem, hogy milyen szakmák vannak-voltak!), és egyike volt azoknak, akik pályafutásuk során majdnem megrendezték a Tökfilkók szövetségét, John Kennedy Toole sokat idézett és sokszor majdnem megfilmesített regényét.

false

Ramis sokat tett a mormoták és a szellemirtók, a pánikbeteg maffiózók és Bill Murray jó híréért, de a jóságos doktor bácsit is remekül adta. A Lesz ez még így se című kedves limonádéban ráadásul két doktor bácsi is szerepelt: az egyik Ramis volt, a másik Ramis hasonmása, a szintén rendező Lawrence Kasdan (a Star Wars-filmek forgatókönyvírója).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.