Idétlen időkig

  • 2015. november 11.

Snoblesse

Bill Murray második legnagyobb vígjátéksikere a Müsziben.

Ennek a kis ajánlónak a papírforma szerint a nagy komikusról, a lazaság fedettpályás bajnokáról, az életuntság virtuóz művészéről, Bill Murray-ről kéne szólnia, de szóljon inkább valaki másról: egy kedélyes kismesterről, a Groundhog Day rendezőjéről, egy igazi Ghostbusterről, a tavaly elhunyt Harold Ramisról. 2014. február 24-én kénytelenek voltunk e sorokkal indítani a napot:

Groundhog Day: Ramis Bill Murray-t rendezi

Groundhog Day: Ramis Bill Murray-t rendezi

 

„Nem sokkal a nagy mormotanap (punxsutawneyi idő szerint: február 2.) után elhunyt a nagy mormotanapok legnagyobb szaktekintélye, Harold Ramis filmrendező.

A jó vígjátékrendező ritka, mint a fehér holló, s hogy egyik állatos hasonlatból (végül is az Animal House írójáról van szó) essünk a másikba: a jó vígjátékrendezők hullanak, mint a legyek mostanában. Nemrég Nora Ephrontól vettünk búcsút (fő művét, a Harry és Sallyt „csak” írta, A szerelem hálójábant már rendezte is), most meg Harold Ramis ad munkát a nekrológírónak.

Tettünk egy ígéretet, hogy csak egyszer, és tényleg csak egyszer írjuk le, hogy kismester – van ebben a kismesterezésben valami sznob lenézés, amikor úgy dicsérünk, hogy közben le is szóljuk az elhunytat, diszkréten idézőjelezve az életművet. Ez már csak azért sem fair (bár gyakori eljárásmód), mert Bergman biztos nem tudott volna olyan (vagy bármilyen) vígjátékot összeütni, mint amilyen a máig nagy népszerűségnek örvendő Idétlen időkig (mindközönségesen Groundhog Day) és Antonioninak sem ment volna a Szellemirtók (Ghostbusters) – utóbbiba Ramis forgatókönyvíróként dolgozott be.

Harold Ramis vígjátékrendezőként nagy mester volt, aki nagymesterkedése mellett kismillió dolgot csinált, sihederként például a Playboy poénügyi szerkesztője volt (istenem, hogy milyen szakmák vannak-voltak!), és egyike volt azoknak, akik pályafutásuk során majdnem megrendezték a Tökfilkók szövetségét, John Kennedy Toole sokat idézett és sokszor majdnem megfilmesített regényét.

false

Ramis sokat tett a mormoták és a szellemirtók, a pánikbeteg maffiózók és Bill Murray jó híréért, de a jóságos doktor bácsit is remekül adta. A Lesz ez még így se című kedves limonádéban ráadásul két doktor bácsi is szerepelt: az egyik Ramis volt, a másik Ramis hasonmása, a szintén rendező Lawrence Kasdan (a Star Wars-filmek forgatókönyvírója).

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.