Igény a diktatúrára – A harmadik hullám

  • 2013. október 14.

Snoblesse

– Önöknél van antiszemitizmus?

– Nálunk nincs, de igény az lenne rá.

false

Valami hasonlót bizonyított az az amerikai iskolai kísérlet is, amelynek Ron Jones történelemtanár vetette alá diákjait, akik nem értették, hogyan állíthatták a második világháborút követően az átlagos németek, hogy nem tudtak a tömegmészárlásokról? A kísérletből aztán megértették. Miután személyiségüket feladva magukon voltak kénytelenek megtapasztalni a vicc igazságát: diktatúra nincs, de igény az lenne rá. A Harmadik Hullám annak a diktatórikus közösségnek a neve, melyet a kíváncsi történelemtanár hozott létre a kísérlet kedvéért, s amely a felsőbbrendűség élményét kínálta a személyiség feladásáért cserébe. Ezúttal a Bárka Színház színpadán zajlik a szomorú kimenetelű kísérlet Tasnádi István író, Vidovszky György rendező és a fiatal színészek jóvoltából.


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.