Igor & Ivan Buharov: Lassú tükör

  • 2014. április 18.

Snoblesse

Film gyógyszertári forgalmazásra.

A Buharovok (Szilágyi Kornél, Hevesi Nándor) 2007-es filmjének Vasile Croat, vagyis Horváth László a főszereplője. Mindhármukat kikérdeztük a filmpremier buliján, egy hangulatos, a Bem mozihoz közel eső ivóban:

A Buharovok

A Buharovok

 

Magyar Narancs: A Lassú tükörben a te saját történeted elég erőteljesen benne van.

Horváth László: Kornél ötlete volt, hogy ez legyen benne. Miután lebénultam, és hallottam, hogy Kornélék meg szeretnék csinálni a Lassú tükröt, én megint valami megcsinált jellemre gondoltam, egy kitalált karakterre, amit el kell játszani. De végül is így, hogy némi minimális fikcióval magamat játszom, ez egy érdekes ellenpontja lett a filmnek.

Magyar Narancs: Sokszor vicceltetek azzal, hogy a filmjeitek gyógyítanak, vagy legalábbis ártani nem ártanak. Ha úgy tetszik, itt most leköröztétek az orvostudományt, hiszen a film végén az üres kerekes szék, amiben egy körsvenkkel korábban még Laci ült, azt is sugallhatja, hogy a főszereplő felkelt, és távozott.

Szilágyi Kornél: Amikor először pályáztunk ezzel a tervvel, még egyáltalán nem erről volt szó. Egy teljesen más sztorival pályáztunk a Mozgókép Alapítványnál, s kaptunk is 30 millió forintot, de 70–80 millió közt volt a költségvetésünk, mert 35 mm-es filmre szerettünk volna forgatni. Akkoriban az volt, hogy ha a következő évben is pályázol, talán megint kapsz valamennyit, és akkor összeáll a költségvetés. Itt most persze az olyan, idézőjeles művészfilmekről beszélek, amit csak az állam támogatásával tudsz megcsinálni. Több pénzt viszont nem kaptunk, így vártunk egy évet, de aztán el kellett dönteni, hogy vagy elveszik ez a pénz, mert ha nem használod fel bizonyos ideig, akkor elosztják más célra, vagy pedig ennyi pénzből próbálod megcsinálni. És akkor azt mondtuk, hogy megcsináljuk, de közben a Laci lebénult. És akkor még volt két hónapunk, hogy adjuk le a szerződéskötéshez a forgatókönyvet. És akkor átírtuk. Amikor a Laci leült, egy csomó helyen voltunk vele, különböző lámáknál, orvosoknál, különféle gyógyítókkal és segítő emberekkel találkoztunk, és akkor arra gondoltunk, hogy végül talán a film is segíthet, persze átvitt értelemben. Úgy gondoltuk, hogy ahogyan ő teljesen érthetetlen okokból húsz perc alatt lebénult, ennek majd így is kell visszafordulnia, így kell felállnia. Persze ez már egy kis belemagyarázás, de például az első játékfilmünkben Lacit leszúrják a végén. Ő az egyik főszereplő, akit egy Munkácsy-díjas festő hasba szúr. És ahol hasba szúrta, onnantól van most lebénulva.

A teljes interjú itt olvasható, a gyógyhatású film pedig a Müszi Közép-kelet-európai Filmklubjában látható.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.