rés a présen: Mi a legutóbbi Zoób-trend a divat világában? Kiket szólítanak meg a ruháid?
Zoób Kati: Számomra a divat folyamatosan frissülő ötletsor, ami megmozgatja a fantáziámat. Bár a trendek változékonysága inspirál, mégsem szeretem a könnyen elfelejthető trendit, inkább a hosszú távon érvényes elemeket, alkalmazkodni tudó darabokat, a kifinomult tárgyakat. Ruháim a korszerű nőiességet erősítik, a könnyed formákat, a finom anyagokat és a funkcionalitást ötvözik a kidolgozottsággal. A 2016 S/S kollekciónk címe Metropolis, reflexió az újraformálódó nagyvárosi létezésre, ami az 1920-as évek mának szóló üzenete.
|
rap: Hogyan találkoztál a színházzal?
ZK: Azt hallottam már gyerekként is, hogy „színház az egész világ”, de nem is sejtettem, hogy ennek pejoratív értelme is lehet. Ezt a gyanútlanságot megőrizve a színház alkotói légköre a fontos nekem. Különös ajándék, hogy jelmeztervezőként eddig csak korszakos, intellektuális darabok létrejöttében vehettem részt.
rap: Melyek voltak a közös munkáid Szikora Jánossal, és mik voltak az elvárásai a jelmezek felé?
ZK: Harold Pinter–Di Trevis Az eltűnt idő nyomában című darabja volt az első közös munkánk a Szolnoki Szigligeti Színházban 2006-ban, aztán Esterházy Péter Rubens és a nemeuklidészi asszonyok a Pesti Színházban 2008-ban, majd Richard Strausstól Az árnyék nélküli asszony az Operában 2013-ban. Valójában a 20. század korszakos dilemmáinak körbejárása volt ez briliáns gondolkodók és alkotók segítségével. János erős látványvilágban gondolkodik, és a tartalom felerősítésére használja a jelmezeket is. Gyakran allegorikus szerepet kapnak a ruhák, illetve pluszüzenetet hordoznak a jellemekről. A 20. század elején a modern ember szellemisége, dilemmái és életmódja óriási hatással volt/van minden művészeti ágra, és a mai napig érvényes üzeneteket hordoz. Szikora nem kért mást, mint ezeket precízen kifejezni anyagokkal, színekkel, szabásvonalakkal, formákkal és funkcionalitással. Így lettem aranyhal a tengerben. Amikor együtt dolgozunk, hirtelen előtör minden korábban összegyűjtött inspiráció és tudás, hogy új egységgé váljon.
rap: Mi inspirál a legjobban, ha jelmezt tervezel?
ZK: A rendező. János olyan kifejezően adja át a gondolatait, hogy új értelmet ad minden szónak, gesztusnak. Másként olvasok egy darabot az instrukciói alapján, máshova kerülnek a hangsúlyok, felbukkannak új összefüggések. Aztán persze a színészek is hatással vannak rám, ha hiszünk egymásnak, akkor fonunk egy közös szálat, ami megtart és erősít. És persze a kor, a korszak, amit az üzen a mának.
rap: Mikor lesz a legújabb közös darab, A rajongó bemutatója, és hogyan született ez a munka?
ZK: Szikora Jánost régóta foglalkoztatja ez a Musil-mű, most adódott lehetőség rá, hogy egy tehetséges csapattal színre vigye a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében; április 14-én lesz a premier a Jurányi Házban Budapesten. Érzelmekkel és gondolatokkal kísérletező előadás kifinomult nyelvezettel négy emberről, akiket lelki és szellemi hasonlóságok fűznek össze, és ellentétek választanak el. Musil szellemiségének rétegei az én érzékeimet is próbára teszik. Egyébként a fehérvári színháznak nem ez az első koprodukciós előadása fővárosi és határon túli színházakkal.
rap: Mikor lesz látható még az évadban a darab, és hogyan illeszkedik a repertoárba?
ZK: A rajongók székesfehérvári premierje április 23-án lesz a Vörösmarty Színházban. További előadások: a Jurányi Házban április 15-én és május 11-én; Fehérváron április 29-én és május 7-én, 20-án, 26-án. A Vörösmarty Színház kínálata változatos, a zenés műfajoktól kezdve a klasszikusokon és kortárs darabokon át egészen a legkisebbeket megszólító bábelőadásokig – így A rajongók izgalmas színfoltja a társulat magas nívójú, értékorientált repertoárjának.
rap: Ha színésznő lennél, mi lenne a kedvenc szereped, és kinek a ruháit hordanád a bemutatópartikon?
ZK: Sonia Delaunay vagy Tamara de Lempicka életrajzi filmjében lennék szívesen tervezőasszisztens. Rajongok a kortárs tervezők ruháiért, de akkor is csak „a kevesebb több” elvén öltöznék.