Irodalmi piknik az eperfánál

  • 2014. július 24.

Snoblesse

Lévai Balázs és Veiszer Alinda is felolvas.
false

Magyar Narancs: A próza felé fordulásnak mennyire oka, hogy a színházak ma már közel sem ugranak úgy egy új Egressy-darabra, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt?

Egressy Zoltán: Ezt így túlzás mondani, de most nehéz is lenne bármire, mert nincs új darabom. Az, hogy mit írok, nem a fogadókészségen múlik, hanem rajtam. Minden ötlet formát keres, és mostanában drámai alapanyag nem kezdett el feszíteni belülről. Akkor írok, ha muszáj. De ez belülről jön. Időnként jöhetnek felkérések, ilyenkor az ember persze mérlegel.

Természetesen tovább is van az Egressy Zoltánnal készített interjúnk (a teljes szöveg itt olvasható), s úgy tűnik, továbbra is inkább a prózai alapanyagok feszítik belülről a szerzőt, mert nemrégiben látott napvilágot a Százezer eperfa című regénye. A címadó növény nem fiktív, hanem nagyon is létező élőlény, a Margit-szigeten éldegél békésen (ott volt már az 1838-as árvíznél is). E kétszáz éves fánál találkoznak Egressy Zoltán barátai, hogy részleteket olvassanak fel a regényből. Fa alatti felolvasók: Bárdos Deák Ágnes, Veiszer Alinda, Forgách András, Lévai Balázs és Szellő István.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.