IV. Budapesti Zsidó Filmfesztivál

  • 2015. november 11.

Snoblesse

Saul fiától a zsidó bíborosig.
false

Michael Verhoeven filmjében, az Elmaradt ölelésben, Laura apja halála után visszatekint azokra az időkre, amikor a második világháború után családjuk úgy döntött, hogy Németországban kezd új életet.

A 24 nap (rendezte Alexandre Arcady) egy megtörtént túszdráma története: Ilan Halimit elrabolják a gazdagnak gondolt zsidó családtól remélt váltságdíj fejében. Szülei és a rendőrség idegölő versenybe száll elrablóival és az idővel, hogy megmenthessék.

Brooklyn legmérgesebb embere nem más, mint Robin Williams. Az egyik utolsó filmszerepében látható színész az elviselhetetlen emberként számon tartott Henryt alakítja, akit váratlanul arról tájékoztat az orvosa, hogy mindössze 90 perc maradt az életéből.

Egy ortodox zsidó nő szerelembe esik és egy teljesen új világ nyílik meg előtte (Félix és Meira); a második világháború elől Uruguayba menekült Jacob Kaplan összefut egy másik német menekülttel, akivel kapcsolatban azt súgják az ösztönei, hogy a náciknak dolgozott (Mr. Kaplan); Jean-Marie Lustiger, egy lengyel holokauszt-túlélő fia Franciaországban élve a papi hivatást választja – pályája csúcsán II. János Pál párizsi érsekké nevezi ki (A zsidó bíboros).

Zsótér Sándor, Molnár Levente és Röhrig Géza a Saul fiában

Zsótér Sándor, Molnár Levente és Röhrig Géza a Saul fiában

 

A programban szerepel Nemes Jeles László filmje, a Saul fia is – kritikánk a filmről itt és itt, a rendezővel készített interjúnk itt, a főszereplővel készült beszélgetésünk pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.