Iva Bittová a Müpában

  • 2013. szeptember 2.

Snoblesse

A New Yorkban élő cseh énekes-hegedűs fenomén Budapesten.
false

Nem elég, hogy az énekes-hegedűs Iva Bittová Karel Gott után a cseh zenei élet legfontosabb  képviselője, aki az avantgárd, a pop, a népzene és a klasszikus zene elegyéből mára messziről felismerhető zenei stílust hozott létre, de remek interjúalany is, a Narancsnak például azt is elárulta (a teljes szöveg itt), hogy mennyire nem izgulnak rá a politikusok: „Az én zenémet kevés politikus érti, és nem is nagyon érdekli őket. Egyszer felkértek, hogy játsszak egy kormányrendezvényen, valami díjátadáson, ahol Gorbacsov és Margaret Thatcher is ott volt. Húzogatták a szemöldöküket, nem tudták, mi van. Egyedül Margaret mutatott némi megértést.” Követve a Vaslady példáját, alighanem a Müpa közönségének soraiban is nagy számban fognak megértést mutatni Iva Bittová irányába.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.