Jim Avignon, Rutkai Bori és a Specko Jedno

  • 2011. november 25.

Snoblesse

Összművészek, ha találkoznak: a Brooklyn–Budapest tengely az A38-on.


1994, Berlin: Jim Avignon festő és „pop-art aktivista” a leértékelt áruk polcáról leemeli élete első szintetizátorát. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Az összművészek nagykönyvében grafikus-rajzfilmes-zenész-performer-dizájner-festőművészként jegyzett, Berlinből Brooklynba elszármazott alkotó sok más mellett magáénak mondhatja a „világ leggyorsabban alkotó festője” címét is. A hiperaktív performert legutóbb egy hatvanméteres Brooklyn-i falnál látták, a szemtanúk szerint a fal kifestésével volt elfoglalva. Az A38-ra gyorsfesteni, kiállítani és zenélni érkezik – utóbbi alatt „karaokeshow-ba oltott művészi performance-t" kell érteni, bármit is jelentsen az. Hazai részről Rutkai Bori és a Specko Jedno teszi teljessé az összművészeti kavalkádot.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.