Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Kádár-kori filmek György Péterrel

  • 2013. február 28.

Snoblesse

Egy sokat vegzált film a kádári időkből: A sípoló macskakő zárja a vetítéssorozatot.
György Péter


György Péter

Fotó: MTI

Gazdag Gyulával nemrég arról beszélgettünk (interjúnk vele itt), hogy miként megy a független filmkészítés a szabad világban. Gazdag meglehetősen illetékes az ügyben, hiszen a világhírű Sundance Intézet művészeti vezetőjeként számos sikertörténet részese volt, legutóbb például Benh Zeitlin (interjúnk vele itt) több Oscar-díjra jelölt filmjének, A messzi dél vadjainak a megszületésénél bábáskodott. De Gazdagnak arról is személyes tapasztalatai vannak, nem is kevés, hogy miként megy a filmkészítés egy szabadnak egyáltalán nem mondható világban. Első filmjére, az 1971-ben elkövetett A sípoló macskakőre meglehetősen ferde szemmel nézett a Kádár-kori kultúrpolitika: az építőtáborok nem túl demokratikus intézményét és három diák lázadását górcső alá vevő művet hol megvágni, hol eltüntetni akarta a rendszer, míg végül kitüntetés és botrány lett a vége. György Péter vetítéssorozatában a Kádár-kort veszi szemügyre – nincs is alkalmasabb film A sípoló macskakőnél a korszak szemléltetésére. (Mellékszál: Gazdag macskakövekben gazdag munkásságot tudhat a magáénak, hiszen sokáig úgy volt – és egy kicsit még mindig úgy van –, hogy ő csinál filmet Lengyel Péter Macskakő című kultkönyvéből.)

Előző cikk a rovatban Okkal lázadók: Megáll az idő Okkal lázadók: Megáll az idő
Következő cikk a rovatban TGM Kassákról TGM Kassákról

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Kritika

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

Kritika

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Kritika

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Publicisztika

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.