Kádár-kori filmek György Péterrel

  • 2013. február 28.

Snoblesse

Egy sokat vegzált film a kádári időkből: A sípoló macskakő zárja a vetítéssorozatot.
György Péter


György Péter

Fotó: MTI

Gazdag Gyulával nemrég arról beszélgettünk (interjúnk vele itt), hogy miként megy a független filmkészítés a szabad világban. Gazdag meglehetősen illetékes az ügyben, hiszen a világhírű Sundance Intézet művészeti vezetőjeként számos sikertörténet részese volt, legutóbb például Benh Zeitlin (interjúnk vele itt) több Oscar-díjra jelölt filmjének, A messzi dél vadjainak a megszületésénél bábáskodott. De Gazdagnak arról is személyes tapasztalatai vannak, nem is kevés, hogy miként megy a filmkészítés egy szabadnak egyáltalán nem mondható világban. Első filmjére, az 1971-ben elkövetett A sípoló macskakőre meglehetősen ferde szemmel nézett a Kádár-kori kultúrpolitika: az építőtáborok nem túl demokratikus intézményét és három diák lázadását górcső alá vevő művet hol megvágni, hol eltüntetni akarta a rendszer, míg végül kitüntetés és botrány lett a vége. György Péter vetítéssorozatában a Kádár-kort veszi szemügyre – nincs is alkalmasabb film A sípoló macskakőnél a korszak szemléltetésére. (Mellékszál: Gazdag macskakövekben gazdag munkásságot tudhat a magáénak, hiszen sokáig úgy volt – és egy kicsit még mindig úgy van –, hogy ő csinál filmet Lengyel Péter Macskakő című kultkönyvéből.)

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.