Kádár-kori filmek György Péterrel

  • 2013. február 28.

Snoblesse

Egy sokat vegzált film a kádári időkből: A sípoló macskakő zárja a vetítéssorozatot.
György Péter


György Péter

Fotó: MTI

Gazdag Gyulával nemrég arról beszélgettünk (interjúnk vele itt), hogy miként megy a független filmkészítés a szabad világban. Gazdag meglehetősen illetékes az ügyben, hiszen a világhírű Sundance Intézet művészeti vezetőjeként számos sikertörténet részese volt, legutóbb például Benh Zeitlin (interjúnk vele itt) több Oscar-díjra jelölt filmjének, A messzi dél vadjainak a megszületésénél bábáskodott. De Gazdagnak arról is személyes tapasztalatai vannak, nem is kevés, hogy miként megy a filmkészítés egy szabadnak egyáltalán nem mondható világban. Első filmjére, az 1971-ben elkövetett A sípoló macskakőre meglehetősen ferde szemmel nézett a Kádár-kori kultúrpolitika: az építőtáborok nem túl demokratikus intézményét és három diák lázadását górcső alá vevő művet hol megvágni, hol eltüntetni akarta a rendszer, míg végül kitüntetés és botrány lett a vége. György Péter vetítéssorozatában a Kádár-kort veszi szemügyre – nincs is alkalmasabb film A sípoló macskakőnél a korszak szemléltetésére. (Mellékszál: Gazdag macskakövekben gazdag munkásságot tudhat a magáénak, hiszen sokáig úgy volt – és egy kicsit még mindig úgy van –, hogy ő csinál filmet Lengyel Péter Macskakő című kultkönyvéből.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.