Bulgakov: Képmutatók cselszövése

  • 2012. augusztus 6.

Snoblesse

Kerekes Éva, Tóth József, Fodor Tamás Bulgakov Molière-ről szóló darabjában.


Kellőképpen áthallásos darab a Képmutatók cselszövése, mint minden olyan darab, mely a hatalom és a művész minden korban problematikus, többnyire nem túl dicsőséges kapcsolatát boncolgatja. Ihletért éppenséggel Bulgakovnak sem kellett a szomszédba mennie, megtette a saját élményanyaga is, hiszen a nagy orosz író saját bőrén tapasztalhatta, milyen következményekkel jár Sztálin fojtogató rajongása. Bulgakov Molière és a Napkirály történetébe csomagolta, ami mondanivalója csak akadt a témában. A Képmutatók szövetsége csupa mai dologgal van tele: haszonleséssel, erkölcstelenséggel, azaz ma is jól jövedelmező gerinctelenségekkel. A Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös előadásának főbb szerepeit Fodor Tamás, Kerekes Éva és Tóth József alakítják. Az előadást Szikszai Rémusz rendezte.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.