Kistehén goes Orfű

  • 2015. június 9.

Snoblesse

Jönnek a Szomjasak a nők dalai és a tehenes örökzöldek.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Jó, jó, új lemeze van a Kistehénnek, de mit mond minderről maga Kollár-Klemencz László, úgy is mint frontember és alapító:

„Ennél az albumnál használtuk ki először igazán azt, hogy négy ember közös dolgáról van szó, akik a zenekar elválaszthatatlan részei: Vajdovich Árpi, Bujdosó Jancsi, Jancsovics Máté és én. Előtte ahhoz voltam hozzászokva, hogy otthon írtam a dalokat egyedül, és nagyjából a zenekar eljátszotta a stúdióban. Ezen a lemezen már Bujdosó világa is jobban érződik, meg a többieké is, együttes munka. És igen, mindig vágytam kicsit vissza az Andersenhez. Azt a fajta szabadságot, amit keresek, leginkább ebben a zenében találom meg. Minden lemez fontos persze, mert ezek korszakok, egy-egy időszak összegyűjtött anyaga. Nekem mindig van egy koncepcióm, amit aztán úgyis felrúgok. A koncepcióhoz találok egy címet, aztán egy csomó dal meg szöveg jön, ami nem fér bele ebbe a címbe, de az embert kicsit irányítja legalább. Itt az is szempont volt, hogy a szövegekben megpróbáljak elfordulni az előző, Elviszlek magammal című lemeztől, amivel sokak szerint elkezdtünk egy politikai szerepvállalást.”

A teljes interjú itt olvasható, a teljes Kistehén pedig a Fishing on Orfű fesztiválon látható-hallható.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.