„Korán kelek és későn fekszem” - Molnár T. Eszter író

  • rés a présen
  • 2016. május 20.

Snoblesse

Stand-up! Egy majdnem normális család - Könyvbemutató a Margó Fesztiválon

rés a présen: A biológia vagy az irodalom volt az első szerelmed?

Molnár T. Eszter: A családomban szinte mindenki orvos, így a biológia nekem természetes közeg volt. Szerelembe inkább a könyvekkel estem: iskolás korom óta erősen foglalkoztat az irodalom. Tudtam, hogy ha felnövök, író leszek, de addig elfoglaltam magam a természettudománnyal. Végül nemcsak a biológus szakot végeztem el, de le is doktoráltam, és évekig dolgoztam kutatóként. A tudományos gondolkodásmód persze megjelenik az írásaimban, néha csak a szöveg szintjén, máskor a témaválasztásban is.

rap: Milyen könyveid, írásaid jelentek meg eddig?

MTE: Verseim és novelláim jelentek meg többek között a Mozgó Világban, az Élet és Irodalomban, a Hévízben, a Műút portálon és a Félonline-on.

false

 

Fotó: Medgyesi Dávid

rap: Mi terelt az úgynevezett ifjúsági irodalom felé?

MTE: Korábban nem terveztem, hogy ifjúsági regénybe kezdek, a verseket és a novellákat inkább felnőtteknek írtam. Aztán megszületett a fejemben a regényem főhőse, és amikor elkezdtem lejegyezni a naplóját, a beszélő hang játékosságából és ártatlanságából éreztem, hogy fiatalabbakhoz szól. Felszabadító volt ezen a könyvön dolgozni, remélem, sok hasonlóban lesz még részem.

rap: Ki az a Bakos Virág?

MTE: Virág az első regényem főhőse, egy kissé különc 15 éves lány, aki egy viccesen kíméletlen naplóban örökíti meg a zűrös családját és a kavarós barátait. A Stand-up! Egy majdnem normális család a Tilos az Á Könyvek gondozásában jelent meg áprilisban. Bár a szereplőket sok apró nyűg mellett egészen komoly gondok is terhelik, nem a problémákra fókuszáltam, hanem a család, a barátság és az elfogadás témáit jártam körül. Elsősorban kiskamaszoknak ajánlom ezt a könyvet, és olyan felnőtteknek, akik maguk is voltak 15 évesek.

rap: Tudós maradtál az írás mellett, vagy főállású író vagy már?

MTE: Izgalmas kutatásokban vehettem részt az ELTE Immunológiai Tanszékén és a freiburgi Max Planck Intézetben, de a tudományos karrier mellett egyre kevesebb időm maradt bármi másra. Munkaidőben próbáltam regényt írni, éjszakánként meg verseket. Türelmetlen lettem, sajnáltam a kísérletekre szánt órákat. Végül megszakítottam a kutatói pályám. Azóta már voltam tudományszervező, pályázatíró és munkanélküli is, de ami a legfontosabb: most jut időm az írásra.

rap: Hol találkozhatunk veled legközelebb? Készül-e új kötet?

MTE: Első kötetes íróként különösen fontosnak tartom a találkozást az olvasókkal. Ott leszek a Tilos az Á Könyvek bemutatóján, a Margó Fesztiválon, a könyvhéten dedikálok, és akkor mutatjuk be a Móra kiadó Jelen! című kortárs ifjúsági antológiáját, melyben szerepel egy novellám. Készülök újabb könyvekkel is: az Egy majdnem normális család második része a tervek szerint karácsonyra kerül a boltokba, és ha minden jól megy, hamarosan megjelenik az első felnőtteknek írt novelláskötetem is.

rap: Mikor és hogyan írsz?

MTE: Korán kelek és későn fekszem, mert egyelőre nem sikerült jobb munkamódszert kitalálnom, mint hogy addig ülök egy-egy oldal fölött, amíg el nem készül. Aztán másnap megint korán kelek, és rendszerint kihúzom a nagy részét annak, amit az előző napon írtam. Sajnos eléggé össze vagyok nőve a laptopommal, de szerencsére türelmes családom van. Ha ifjúsági irodalmat írok, azt különösen jól tolerálják.

rap: Melyik regényhős barátja lettél volna szívesen?

MTE: Gyerekkoromban a legkedvesebb képzelt barátom Erich Kästner hőse, Zónakövi Matyi, azaz Emberke volt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.