Lars von Trier fesztivál

  • 2014. január 2.

Snoblesse

Lars von Trier-szakértő magyarázza a dán mester bizonyítványát. Műsoron A nimfomániás, az Antikrisztus és A Birodalom.
false

A Narancsnak a legutolsók között sikerült szóra bírnia a dánok legnagyobb provokatőrét, a filmrendezéssel is foglalkozó Lars von Triert, percekkel azelőtt, hogy hallgatási fogadalmat tett volna. Ki ne emlékezne az előzményekre: miután alaposan elnácizta magát Cannes-ban, amiért kigolyózták a fesztiválról, mi több, felelőtlen kijelentése miatt a rendőrség is kopogtatott nála (Von Trier, nyissa ki!), a filmrendező megesküdött; soha többé nem nyilatkozik a sajtónak.Ám mi azért még elcsíptük egy beszélgetés erejéig - a Narancs-interjú itt olvasható, Trier legutóbbi filmjei pedig a róla elnevezett minifesztivál keretében láthatók három napon át a Toldiban. Az Antikrisztus, a Melankólia és minden Trier-happening kötelező kelléke, A Birodalom mellett látható lesz - premier előtt - a mester legújabb műve, A nimfomániás - 1. rész. A nimfomániásnak több változata is kering a világban: abban például, amit a Variety kritikusa látott, Trier péniszekből épített katedrálist - a megviselt kritikusnak több tucat petyhüdt péniszt sikerült a vásznon összeszámolnia, mint arról írásában is beszámolt. Aki végignézi Trier aktusokban gazdag filmjét, alighanem pontos számadatokkal gazdagodik, s aki a film végi beszélgetésre is marad, az magától Peter Schepelerntől, Trier egykori tanárától és életrajzírójától tudhatja meg, konkrétan mire is gondolt a művész műve elkészítésekor.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”