Mundruczó+Coetzee

  • 2014. január 2.

Snoblesse

Egy Nobel-díjas szerző, egy Cannes-ba hazajáró rendező – Mundruczó Kornél J. M. Coetzee regényét, a Szégyent adaptálta színpadra.
false

 

Fotó: Ágh Márton

Először kirúgják, aztán megkínozzák: David Lurie-t, a romantikus költészet kutatóját, akire finoman szólva is rájár a rúd az apartheid utáni Dél-Afrikában, legutóbb John Malkovich alakította (szegényes dél-afrikai akcentussal) J. M. Coetzee Szégyen című regényének filmváltozatában. Ugyanőt, azaz a talajt és előjogait vesztett sznob entellektüelt Zsótér Sándor játssza Mundruczó Kornél színpadi változatában, mely kritikusunk szerint (a teljes szöveg itt): „Mundruczó Kornél legjobb rendezése a Szorokin-adaptáció óta: a Jég (ami még színtiszta magyar produkció volt) tudott ennyire belehasítani a színházba, mint ez a Szégyen tudna, ha elegen láthatnák itthon is, abban a közegben, amelyből vétetett.” Most itt az újabb lehetőség, hogy elegen láthassák a több külföldi állomást is megjárt produkciót – a Trafóban január 8-től 11-ig, négy napon át láthatók David Lurie 16 éven felülieknek szóló megpróbáltatásai. Zsótéren kívül Bánki Gergely, Katona László, Tóth Orsi, Láng Annamária, Monori Lili, Székely B. Miklós, Rába Roland, Szemenyei János és Wéber Kata is feltűnik a színen. Kezdés 20.00 órakor.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”