
Senki sem mondhatja, hogy a Narancs ne szólt volna előre, hiszen már recenzensünk is előrebocsátotta, mi vár azokra, akik az Örkény Színházban megtekintik a Szigligeti Ede művét átdolgozó Mohácsi testvérek Liliomfiját. Három végignevetett óra – ez vár a gyanútlan nézőkre, meg a jelentős bohózati teljesítményt nyújtó Gálffi László, aki „Szilvai Tódor szerepében nemigen tudja sem visszafogni, sem kiengedni határtalan örömét megözvegyülése felett. Libikókajátéka – amit az illem és az ösztön parancsol, ugye – élvezetes, a nőnek öltözés csupa finom gesztikus játék, de a fenyőmacskák virtuális és sorozatos elpusztítása egy parádés pantomimes szóló keretében egyenesen frenetikus; jó, hogy nem számít a szöveg, mert úgysem halljuk, rázkódik a nézőtér, a színpad, de még az előcsarnok is.”