Lord Vicar a Kék Yukban

  • 2013. november 5.

Snoblesse

A lassú zenék legnagyobb arcai Budapesten.
false

A finn Lord Vicar igazi sztárzenekarnak számít abban a szubkultúrában, ahol a Black Sabbath-féle zenék negyven évvel későbbi inkarnációit is képesek istenként tisztelni, hiszen a zenekar egyfelől pontosan beilleszthető ebbe a stílusba, másfelől pedig a tagjai olyan, a műfajban szintén ikonikus zenekarokból jöttek, mint a Reverend Bizarre, a Saint Vitus vagy épp a Count Raven. A Lord Vicar eddigi két nagylemeze, a Fear No Pain és a Signs Of Osiris igazi ékköve a tradicionális, lassú doomzenének, előttük, és a turné másik zenekara, a Purple Hill Witch előtt hazai részről a Haw, a Karst és a The Hills melegít.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.