Strasbourgig megyek, ha kell!

  • 2013. november 5.

Snoblesse

Forduljon Strasbourghoz! További információk egy új könyvben.
false

A nagy menetelések története régmúlt időkre nyúlik vissza. A történelem előtti hetvenes években például Werner Herzog télvíz idején egészen Párizsig gyalogolt el, hogy felkeresse példaképét, a már javában betegeskedő Lotte Eisnert. Mostanában kevésbé romantikusak, és nem is Párizsba, inkább Strasbourgba irányulnak a nagy menetelések – nyilván ezért is kapta dr. Kádár András Kristóf és dr. Karsai Dániel könyvbemutatója a Strasbourgig megyek, ha kell! címet. A szerzők szerint könyvük (Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga a gyakorlat számára) hiányt pótol, mert bár sokan és sokféleképpen hivatkoznak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, azt már kevesebben tudják, hogy mikor, milyen esetekben lehet Strasbourghoz fordulni. Arról pedig végképp hiányos a tudásunk, hogy miként kell megírni egy beadványt, mi történik egy eljárás során?

A szerzőkkel Tóth Gábor Attila és lapunk munkatársa, Urfi Péter beszélget.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.