| ||
Cirka 130 éve nem tudjuk, mi történt Solymosi Eszterrel, a tiszaeszlári kamasz lánnyal. Azt azonban tudjuk, hogy az 1883-ban zajlott tiszaeszlári per szorosan összefonódott a modern magyarországi antiszemitizmus születésével, később fontos eleme lett a szélsőjobboldal
történelemképének és a rá épülő nemzeti mártirológiának. Erről szól az OSA Archívum új (december 17-ig nyitva tartó) kiállítása, s részben erről is szólt Barotányi Zoltán és Kövér György társadalomtörténész beszélgetése a Narancs oldalain.
Kövér György: „A Solymosi-ügy állandó vesszőparipája lesz az antiszemita újságcikkeknek – de ők csak rátelepülnek az esetre. Ha a helyi konfliktusokat nem bogozom ki, akkor nem értem meg, miért pont ebből lesz az ügy. Mindehhez kell a helyismeret, a Szabolcs megyei történések feltárása. Amikor például kiderült, hogy ilyen vaskos lesz a könyv, én is számba vettem, mit lehetne rajta rövidíteni, mit áldoznék be, ha ez a kiadóban szóba kerülne – és nagyon sajnáltam volna, ha kimarad a szabolcsi őszi agárversenyekről szóló rövidke fejezet. És nem csak azért, mert afféle krúdys hangulatot csempészett a könyvbe – ha megnézzük a helyi újságok korabeli cikkeit, kiderül, hogy az agárversenyek idejére az eszlári ügy mindig háttérbe szorult. Ismerjük a helyi urak és újságírók nézeteit – de az ügy az agárversenyek idején csak afféle »futottak még« kategóriába kerül. Amint elmúlnak, rögvest előrelép az első helyre a per és a konzekvenciái.”
A történész annak apropóján nyilatkozott a Narancsnak, hogy A tiszaeszlári dráma címmel vaskos nagymonográfiát írt a témában.
A Centrális Galéria Németh Hajnal és Kékesi Zoltán által rendezett kiállítása több szálon fut. A Hangos hely című fotósorozat Solymosi Eszter, a Tiszaeszláron eltűnt lány mai, szélsőjobboldali kultuszát és a neki állított sírt dokumentálja. A Csendes hely 1 üres állapotában mutatja meg az egykori tárgyalótermet, a Csendes hely 2 a betonfallal körbevett, jeltelenül hagyott tiszaeszlári zsidó temetőt. A kiállítás központi darabjai, a Hamis vallomás (a Verzió egy verziója) és a Hamis vallomás (3. verzió) Erdély Miklós klasszikus filmjének átiratán keresztül dolgozzák fel a per történetének egyik kulcsjelenetét. A két videón egy-egy kórus és a szólisták előadásában, két különböző változatban látjuk, amint Scharf Móricnak, a fiatal zsidó fiúnak betanítják a később többször elismételt vallomást.
