Meztelen márványok

  • 2014. szeptember 30.

Snoblesse

Aktszobrok a századfordulóról – a Magyar Nemzeti Galériában.
false

Egy-két aktszobor a Parlament elé is elkelne, ha másért nem, hát azért, hogy emlékeztesse a bent dolgozó politikusokat, hogy van más is, mint az országcsinálás, de hagyjuk is a politikát, inkább ugorjunk fel a Galériába, ahol október 9-től a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült aktszobroké a főszerep. Fehér márványtestek minden mennyiségben – Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd műhelyéből.

És akkor néhány szó a szakértőkről:

„A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840–1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.”

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése.