Midland & Barnt

  • 2013. november 5.

Snoblesse

Angol–német, szinte szokás szerint, de most mindegy, ki nyeri ezt a két szettet.
false

Két különleges, az utóbbi három évben aktív, rendre friss zenékkel előálló producer/dj-t lát vendégül a Dansmusiq kollektíva (Crimson, Chrom, Grasshop) – mind Midland, mind Barnt máris klasszikus a maga vonalában. A brit Harry Agius, alias Midland zenéinek forrásvidéke a bass music/2 step garage/poszt dubstep univerzum, de már első, Ramadanmannel közös megjelenése is mutatta, hogy e hozzávalókból egészen kiváló, határozott egyéni ízzel bíró szerzeményeket képes előállítani. Ráadásul munkái egyszerre játszanak az érzelmeken és rekeszizmokon, kompozíciói, remixei olykor szinte már fürdenek a valószínűtlenül behízelgő dallamokban, máskor (s néha ugyanazon számon belül) meg az újsulis, basszusnehéz techno/house hideg, kopogós ritmusai dominálnak.

A Kölnben élő és alkotó Barnt néhány éve még csak Daniel Ansorge-ként mutatkozott be, manapság már mindenki ismeri a nyolcvanas évek végének, kilencvenes évek elejének kattogós, mégis túlfűtött elektro-indusztriál tánczenéiből is táplálkozó hangzását. Számainak hipnotikus hatása sokszor juttatja eszünkbe a Coil jéghidegen metsző trance-varázslatait (The Snow E.P.), s mikor véget érnek, alig várjuk, hogy újra meghallgassuk őket.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.