Móricz Simon: Moszkva tér – fotókiállítás

  • 2012. július 5.

Snoblesse

Életképek a Moszkva tér Moszkva tér korából.


Szerencsésnek mondhatja magát a mai kor embere, hiszen soha korábban nem volt módja arra, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről a II. János Pál pápa tér érintésével az Elvis Presley parkot is útba ejtve a Széll Kálmán térre hajtasson. Bizony így múlt el a Moszkva tér (ma már Széll Kálmán) dicsősége, de azért nincs ok a csüggedésre, egyrészt mert szívünkben Moszkva még a Széll, és sokáig így is marad, másrészt a művészvilágnak is kedves a Moszkva; nemrég Török Ferenc tért vissza első nagyjátékfilmje színhelyére egy szkeccsfilm erejéig (Magyarország 2011 – kritika itt), most meg Móricz Simon, az elismert fotóriporter tette közzé moszkvás fotográfiáit. A Moszkva tér hatású képek egyszerre dokumentálják az emberpiacot és a közeli élelmiszerpiacot, a közlekedési csomópontot és egy csomó másik pontot, és mindennél fényesebben bizonyítják, hogy a Moszkva tér (úgy is mint az időtlen lepusztultság szinonimája): örök. Az öröklét képei augusztus 5-ig láthatók a Mai Manó Házban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.