| ||
A film feltalálása után nem sokkal feltalálták a filmzenét is, már csak egy zongora kellett meg egy zongorista, és audiovizuális élménnyé alakult a mozi. A hangosfilm elterjedésével a zongorát és a zongoristát kitolták ugyan a teremből, de az úri közönség (nevezzük tán őket ínyenceknek) köreiben ismét dívik a vetítéssel egybekötött élőzene, mely remek alkalom a némafilmklasszikusok előbányászására (noha láttunk már lehalkított hangosfilmet – például a Psychót! – is alázenélve). Ezúttal nem a hagyományosnak mondható zongora, hanem az unortodoxnak számító szaxofon szól a film alatt/mellett/fölött – a kérdéses hangszert Vázsonyi János szólaltatja meg a tőle megszokott, művészi színvonalon a Kisüzemben.
