Nils Petter Molvær az A38-on

  • 2012. május 16.

Snoblesse

Minőségi fúziós dzsessz – erős skandináv ízekkel. Az aranyszájú norvég trombitás Budapesten.


Nils Petter Molvær nem csupán a skandináv, de a nemzetközi dzsesszvilág egyik legmarkánsabb egyénisége: kiváló trombitás, aki figyelemre méltó improvizatív képességein felül remek komponista, s rendre különleges érzékkel nyúl a jazz „testvérműfajaihoz”. A fúziós zenét természetesen nem ő találta fel (kínálkozik itt a párhuzam minimum egy másik trombitással, bizonyos Miles Davisszel – habár az ő keze nyomát szinte bárhol fel lehet fedezni…), ám Molvær magától értetődő s egyben kivételes érzékkel nyúl a kortárs elektronikus (tánc)zene, az ambient elektronika vagy a hiphop eszközkészletéhez – miközben anyanyelvi szinten beszéli a hetvenes évek fúziós dzsessz-rock, progrock hagyományát is. Az is jellemző, hogy sorlemezein felül rendre jelentkezik remixeket, átértelmezéseket tartalmazó válogatásokkal – ezeken többek között Matthew Herbert, Bugge Wesseltoft, Bill Lasswell vagy az egykori Funkstörung kollektíva munkáit is megtaláljuk. Szombat esti koncertjén a tavalyi, számos díjat elnyert Baboon Moon című lemezét mutatja be Erland Dalen dobossal és Stian Westerhus gitárossal kiegészülve, trió formációban. A hazai színeket a kiváló trombitás szaktárs, Barabás Lőrinc kvartettje képviseli.

Erre az előadásra érvényes a Magyar Narancs-olvasókártya.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.