Nők a művészetben a huszadik századelőn

  • 2012. április 25.

Snoblesse

Jobbos és balos nők a huszadik századelő művészetében – beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Folytatódik a Színek és évek irodalmi beszélgetéssorozat, melynek főszereplői azok a magyar nők, lányok és asszonyok, akik így vagy úgy, az előtérben vagy a háttérben, de irodalomtörténetileg is fontos szereplői voltak a huszadik századelő művészeti életének. A mai beszélgetés során balos és jobbos nőkről, többek között Dénes Zsófiáról, Szántó Juditról és József Jolánról, illetve Tormay Cécile-ről, Ritoók Emmáról, Gulácsy Irénről és a Tormay Cécile által alapított Napkeletről lesz szó. Arról a folyóiratról, melyről megszűnése alkalmából Schöpflin Aladár így írt a Nyugatban:  „Bevallott célja az akkor úgynevezett keresztény megújulás irodalmi szolgálata volt s be nem vallottan a Nyugat ellensúlyozása. Magam is láttam annak idején a kultuszminiszter egy köriratát, amelyben felhívta a címzetteket a Nyugat irányzata ellen indult folyóirat pártolására.” A Petőfi Irodalmi Múzeum beszélgetésének résztvevői: Bánki Éva író, Sasvári Edit művészettörténész és Valachi Anna irodalomtörténész. A beszélgetést lapunk munkatársa, László Ferenc vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.