Nők a művészetben a huszadik századelőn

  • 2012. április 25.

Snoblesse

Jobbos és balos nők a huszadik századelő művészetében – beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Folytatódik a Színek és évek irodalmi beszélgetéssorozat, melynek főszereplői azok a magyar nők, lányok és asszonyok, akik így vagy úgy, az előtérben vagy a háttérben, de irodalomtörténetileg is fontos szereplői voltak a huszadik századelő művészeti életének. A mai beszélgetés során balos és jobbos nőkről, többek között Dénes Zsófiáról, Szántó Juditról és József Jolánról, illetve Tormay Cécile-ről, Ritoók Emmáról, Gulácsy Irénről és a Tormay Cécile által alapított Napkeletről lesz szó. Arról a folyóiratról, melyről megszűnése alkalmából Schöpflin Aladár így írt a Nyugatban:  „Bevallott célja az akkor úgynevezett keresztény megújulás irodalmi szolgálata volt s be nem vallottan a Nyugat ellensúlyozása. Magam is láttam annak idején a kultuszminiszter egy köriratát, amelyben felhívta a címzetteket a Nyugat irányzata ellen indult folyóirat pártolására.” A Petőfi Irodalmi Múzeum beszélgetésének résztvevői: Bánki Éva író, Sasvári Edit művészettörténész és Valachi Anna irodalomtörténész. A beszélgetést lapunk munkatársa, László Ferenc vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.