Nők a művészetben a huszadik századelőn

  • 2012. április 25.

Snoblesse

Jobbos és balos nők a huszadik századelő művészetében – beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Folytatódik a Színek és évek irodalmi beszélgetéssorozat, melynek főszereplői azok a magyar nők, lányok és asszonyok, akik így vagy úgy, az előtérben vagy a háttérben, de irodalomtörténetileg is fontos szereplői voltak a huszadik századelő művészeti életének. A mai beszélgetés során balos és jobbos nőkről, többek között Dénes Zsófiáról, Szántó Juditról és József Jolánról, illetve Tormay Cécile-ről, Ritoók Emmáról, Gulácsy Irénről és a Tormay Cécile által alapított Napkeletről lesz szó. Arról a folyóiratról, melyről megszűnése alkalmából Schöpflin Aladár így írt a Nyugatban:  „Bevallott célja az akkor úgynevezett keresztény megújulás irodalmi szolgálata volt s be nem vallottan a Nyugat ellensúlyozása. Magam is láttam annak idején a kultuszminiszter egy köriratát, amelyben felhívta a címzetteket a Nyugat irányzata ellen indult folyóirat pártolására.” A Petőfi Irodalmi Múzeum beszélgetésének résztvevői: Bánki Éva író, Sasvári Edit művészettörténész és Valachi Anna irodalomtörténész. A beszélgetést lapunk munkatársa, László Ferenc vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."