2015-ben a belarusz irodalom nagyágyúja, a tényíró Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat.
| ||
A díj kapcsán így mutattuk be az írónőt:
„Bizonyára újságírói végzettségének is nagy szerepe volt abban, hogy Alekszijevics éppen a tényirodalmat, vagy ha úgy tetszik, a riportot, a dokumentarista prózát választotta művei formájául. Ne száraz beszámolókra vagy adathalmazokra gondoljunk – első osztályú irodalom ez, riportköteteinek szépirodalmi igényessége sok »igazi« regényírónak is becsületére válna. A téma pedig az ő esetében – bármekkora közhely is – valóban ott hevert és hever, nemhogy az utcán, de a lakásokban, a munkahelyeken, mindenhol. Műveinek főszereplője általában a szovjet ember, a szovjet lélek, illetve annak maradványa, amit terhes örökségnek láttat. Egyes kritikusok szerint Alekszijevics »irodalmi keresztapja« Aljakszandr Adamovics belarusz író és irodalomkritikus, aki olyan új műfajt alkotott, amelyet többek között többszólamú regénynek, oratóriumregénynek vagy tanúregénynek szokás nevezni – ezekben a nép maga meséli el a sorsát.
Alekszijevics egész munkásságát végigkíséri a II. világháború, publicistaként is foglalkoztatja, bemutatja különböző arcait, ahogy egy nő, egy gyerek vagy éppen egy fásult veterán látja. Műveit harmincöt nyelvre fordították le, Japántól kezdve Indián át az Egyesült Államokig szinte mindenhol megjelentek.”
Igazán örömteli fejlemény, hogy immár Szvetlana Alekszijevics első könyve, a Nők a tűzvonalban is olvasható magyarul – a második világháború névtelen szovjet hősnőire és áldozataira emlékező alkotásról Csáki Judit beszélget Al Ghaoui Hesnával a Katona József Színházban. Közreműködik: Borbély Alexandra és Pálos Hanna.
A belépés ingyenes.
