Nők a tűzvonalban

  • 2016. május 2.

Snoblesse

Szvetlana Alekszijevics első könyve a Katona József Színházban.

2015-ben a belarusz irodalom nagyágyúja, a tényíró Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat.

false

A díj kapcsán így mutattuk be az írónőt:

„Bizonyára újságírói végzettségének is nagy szerepe volt abban, hogy Alekszijevics éppen a tényirodalmat, vagy ha úgy tetszik, a riportot, a dokumentarista prózát választotta művei formájául. Ne száraz beszámolókra vagy adathalmazokra gondoljunk – első osztályú irodalom ez, riportköteteinek szépirodalmi igényessége sok »igazi« regényírónak is becsületére válna. A téma pedig az ő esetében – bármekkora közhely is – valóban ott hevert és hever, nem­hogy az utcán, de a lakásokban, a munkahelyeken, mindenhol. Műveinek főszereplője általában a szovjet ember, a szovjet lélek, illetve annak maradványa, amit terhes örökségnek láttat. Egyes kritikusok szerint Alekszijevics »irodalmi keresztapja« Aljakszandr Adamovics belarusz író és irodalomkritikus, aki olyan új műfajt alkotott, amelyet többek között többszólamú regénynek, orató­riumregénynek vagy tanúregénynek szokás nevezni – ezekben a nép maga meséli el a sorsát.

Alekszijevics egész munkásságát végigkíséri a II. világháború, publicistaként is foglalkoztatja, bemutatja különböző arcait, ahogy egy nő, egy gyerek vagy éppen egy fásult veterán látja. Műveit har­mincöt nyelvre fordították le, Japántól kezdve Indián át az Egyesült Államokig szinte mindenhol megjelentek.”

Igazán örömteli fejlemény, hogy immár Szvetlana Alekszijevics első könyve, a Nők a tűzvonalban is olvasható magyarul – a második világháború névtelen szovjet hősnőire és áldozataira emlékező alkotásról Csáki Judit beszélget Al Ghaoui Hesnával a Katona József Színházban. Közreműködik: Borbély Alexandra és Pálos Hanna.

A belépés ingyenes.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.