Nincstelenek

  • 2016. május 2.

Snoblesse

Borbély Szilárd regényének szabálytalan adaptációja színpadon.
false

 

Fotó: Szilágyi Lenke

„Borbély Szilárd megdöbbentően sötét és kegyetlen, mégsem teljesen kilátástalan regénye úgy revelatív, hogy egyáltalán nem előzmények nélküli. Egy mélyszegénységben élő falusi család hétköznapjairól számol be a hatvanas-hetvenes évekből. A társadalomábrázolás és -kritika azonban a szociografikus elemek felbukkanása ellenére is radikálisan másképpen artikulálódik, mint ahogyan azt a magyar tradíción iskolázódott elvárások diktálnák. Borbély a választott mikrokörnyezet ábrázolásakor semmiféle engedményt nem tesz az idealizálás érdekében, a szegénység és nyomor nála szegénység és nyomor, a magyar parasztság pedig egy szinte minden etikai vagy morális belátást nélkülöző, zárt és befelé forduló közeg.” Krusovszky Dénes kritikája kezdődik így a Nincstelenekről (a teljes szöveg itt), aki tehát könnyed szórakozásra vágyik, messze kerülje el az Ódry Színpadot. Mindenki másnak viszont szívből ajánljuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékeinek (a Bagossy–Pelsőczy–Rába osztály) előadását, mely a 2014-ben elhunyt költő-író (nekrológunk itt) regényének szabálytalan adaptációja.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.