Nők, nők, nők és egy Anatol – utoljára!

  • 2015. május 19.

Snoblesse

Szecessziós szopás a színpadon – műsoron az Anatol.
false

Éljen Petrik Andrea! A Radnóti Színház színésznője, akit filmen legutóbb az Utóélet vonzóan mísz junkie-jaként láthattunk, akkorát alakít Arthur Schnitzler ki tudja miért most elővett darabjában, hogy a több mint 100 éves mű rögtön megélénkül, sőt, már-már életre kel. Amúgy minden a nők (meg a szex, meg a nők, meg a szex) körül forog a maga korában pornográfnak minősített Schnitzler-darabban, mert Anatol, ez a bécsi világfi, nagy kujon ám, akinek minden nő kell – a körúton túli kisnők és a belvárosi szépasszonyok egyaránt. Láthatjuk Anatol barátunkat színésznővel és férjes asszonnyal, kikapós menyecskével és hajlékony, térdelni sem rest artistanővel. És láthatjuk a már említett Petrik Andrea mellett Pál Andrást, Schneider Zoltánt, Móga Piroskát, Kováts Adélt, Andrusko Marcellát, Szávai Viktóriát, és az előadás rendezőjét, a kevés szavú inast alakító Bálint Andrást is.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.