Nők, nők, nők és egy Anatol – utoljára!

  • 2015. május 19.

Snoblesse

Szecessziós szopás a színpadon – műsoron az Anatol.
false

Éljen Petrik Andrea! A Radnóti Színház színésznője, akit filmen legutóbb az Utóélet vonzóan mísz junkie-jaként láthattunk, akkorát alakít Arthur Schnitzler ki tudja miért most elővett darabjában, hogy a több mint 100 éves mű rögtön megélénkül, sőt, már-már életre kel. Amúgy minden a nők (meg a szex, meg a nők, meg a szex) körül forog a maga korában pornográfnak minősített Schnitzler-darabban, mert Anatol, ez a bécsi világfi, nagy kujon ám, akinek minden nő kell – a körúton túli kisnők és a belvárosi szépasszonyok egyaránt. Láthatjuk Anatol barátunkat színésznővel és férjes asszonnyal, kikapós menyecskével és hajlékony, térdelni sem rest artistanővel. És láthatjuk a már említett Petrik Andrea mellett Pál Andrást, Schneider Zoltánt, Móga Piroskát, Kováts Adélt, Andrusko Marcellát, Szávai Viktóriát, és az előadás rendezőjét, a kevés szavú inast alakító Bálint Andrást is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.