„Nyolcszáz éves és posztmodern” - Dejcsics Konrád bencés szerzetes, az Arcus Temporum XII – Pannonhalmi Művészeti Fesztivál igazgatója

  • rés a présen
  • 2016. augusztus 19.

Snoblesse

Indul az Arcus Temporum XII – Pannonhalmi Művészeti Fesztivál

rés a présen: Mikor vetted át a fesztivál vezetését, és milyen elképzelésekkel?

Dejcsics Konrád: A főapátság kulturális tevékenységének szervezését egy éve vettem át. Hozzám tartozik a könyvtár, a könyvkiadás és a rendezvényszervezés, így a művészeti fesztivál is. A tavalyi egyéves kihagyást a felkészüléssel és az egységes főapátsági kulturális koncepció kialakításával töltöttem. Számomra egyértelmű volt, hogy tovább kell vinnünk a fesztivál igényességét és közösségi jellegét, amelyet az elmúlt tizenegy év hagyománya kialakított. Kevés olyan fesztivál van, amelyen a résztvevők nemcsak a zenével, zeneszerzővel, zenészekkel és a kortárs kultú­rá­val kerülnek kapcsolatba, hanem a háttérben álló ezeréves, ugyanakkor kortárs közösséggel, majd egymással is. Pannonhalma ilyen.

false

rap: Változik-e idén a tartalom?

DK: Két új művészeti vezetőnk van: Keller András visszatér hat év után, és csatlakozik hozzá „harcostársa”, Rácz Zoltán. Így máris egy különleges művészi dialógus hozza létre a programokat. Az összművészeti jelleg megmarad, ugyanakkor idén a zene mellett a spiritualitás lesz a hívószó. Bencés szerzetesek vezetnek például olyan programokat, amelyek az önmagunk felé vezető utazásra szólítanak fel – labirintusjárás, belépés a bazilika középkori és posztmodern szimbólumvilágába, lépések Szent Márton nyomában –, és a bencés közösség meghív minden érdeklődőt napi háromszori zsoltárimádságára. Mindezek hátterében ott lesz a hagyományos időív, amely egy klasszikus és néhány kortárs mestert köt össze.

rap: Mik lesznek a főbb események?

DK: A fókuszban Haydn és Kurtág György művészete áll. Csatlakozik hozzájuk Steve Reich, David Lang, Morton Feldman és Ligeti György. Egyedülálló alkalom a nyitókoncert augusztus 26-án este, amikor a bazilika megújított termében hangzik fel Haydntól a Teremtés. Augusztus 27-én csendül fel Steve Reichtől a Proverb, amely egy 11. századi zeneszerző darabjának átirata, és David Langnak az Andersen-meséből ismert A kis gyufaáruslány történetéből írt szívszorító passiója. Ugyanaznap délután Kurtág-staféta címmel tartunk koncertet, amelyben Keller András fiatal zeneakadémistákkal együtt értelmezi a mestert. A másik fontos Kurtág-előadásra vasárnap délelőtt kerül sor Jelek, játékok, üzenetek címmel. Augusztus 27-én este a bazilika posztmodern-minimalista terében hangzik el Morton Feldman Rothko Chapel című műve, amely a modern építészet egy kiemelkedő tere, a houstoni Rothko-kápolna, valamint alkotója, a tragikus sorsú Mark Rothko előtt tiszteleg. Innen átsétálunk mindannyian a barokk Boldogasszony-kápolnába, a bencések temetkezési helyére, ahol A megváltó hét szava a keresztfán hangzik el.

rap: Mit érdemes még megnéznie a programon kívül a fesztiválvendégnek?

DK: A művészeti fesztivál mottója ugyanaz, mint a Szent Márton-évnek: „Közösségben vagyunk”. Az Arcus Temporum mellett szeretettel várjuk a fesztiválozókat az emlékévhez kapcsolódó Szent Márton és Pannónia régészeti, valamint az Osztás 10×10 fotográfiai kiállításunkra is. Előbbi azt a Pannóniát mutatja be a régészeti leletek tükrében, ahonnan Márton elindult. Utóbbi tíz darab tízképes sorozatban beszél olyan emberekről, akik a hivatásukon túl, Mártonhoz hasonlóan megosztanak valamit a rászorulókkal. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódik száz olyan rövid videointerjú is, amelyet a pannonhalmi bencés diákok készítettek, és egy okostelefonos applikációval érhető el.

rap: Miért jó pannonhalmi diáknak lenni?

DK: Pannonhalmán van tér: nyolcszáz éves és posztmodern; a diák a Bauhaus-épületből magába a természetbe lép ki, és lát Skardellit, Czigány Tamást, Gutowski Róbertet. Van kultúra: ezeréves hagyomány és kortárs útkeresés, arab- és héberóra, hittan és vívás, irodalomelmélet és dzsesszimprovizációs műhely. Végül van egy olyan közösség, amely legtöbbünknél egy életre szól.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.