Köztársaság

  • 2016. augusztus 18.

Snoblesse

Szálinger Balázs színdarabja Zsámbékon.

A darab főállásban költő szerzőjét néhány éve alaposan kifaggattuk:

Magyar Narancs: Érdekli-e a kritika? Hová árazza be magát?

Szálinger Balázs: Mit szokás erre mondani? Persze, hogy érdekel a kritika. De erre csupa rossz válasz van: „túl sokat beszélnek rólam, túl keveset beszélnek rólam, pont a helyemen vagyok”. Rosszindulatú kritikával – ami rólam szólt – szerencsére még nem találkoztam. Olyannal igen, ami szerintem tévedett, de abból is lehet tanulni. A semmitmondó kritikából is lehet tanulni, mert ott az a helyzet, hogy ha az Isteni színjátékról szólna, akkor nem lenne semmitmondó az a kritika sem…

false

MN: Mennyit ér egy vers?

SZB: Attól függ, hol. Mondjuk bruttó nyolcezer forint, és rengeteg papírozás. Ezt én annyira nem bírom, hogy néha azt mondom, inkább előfizető leszek. Van olyan folyóirat, amire már 2013–14-ig elő vagyok fizetve.

MN: Van-e rangsor a folyóiratok közt? Hol a legrangosabb megjelenni?

SZB: A pályakezdőknél van ilyen, igen. Nekem a 2000 volt az első ilyen élményem. Az ember az ilyet sose felejti el: ahol még ismeretlenül tudott megjelenni, oda küldi később a legfontosabb verseit.

A teljes interjú itt olvasható (a 2000 azonban már nem olvasható, mert – ilyen a sors és a támogatások rendszere – megszűnt létezni). Arra nézve, hogy mennyit ér ma áfával egy magyar vers, sajnos nincsenek pontos információink, arról viszont, hogy milyen sokat ér a költő Köztársaság című kötete, melyben a most bemutatandó darab is szerepel, egészen pontos információink vannak, hiszen visszatérő szereplője volt a Narancs irodalmi sikerlistájának, kritikusunk pedig (az írás itt olvasható) odáig ment, hogy az utóbbi évek egyik legizgalmasabb irodalmi teljesítményének kiáltsa ki.

A kalózok fogságába került, fiatal Julius Caesarról szóló Szálinger-darab Zsámbékon látható három napon át. Részletek itt.

Előadások:
augusztus 19. (péntek) 20:00 
augusztus 20. (szombat) 20:00 
augusztus 21. (vasárnap) 20:00  

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”