Paul Thomas Anderson: The Master

  • 2013. július 29.

Snoblesse

Philip Seymour Hoffman híveket toboroz szép új szektájához a Szimplában.
false

Már javában készül Paul Thomas Anderson új filmje, ami menőségben a rendező korábbi dolgain is túltesz, hiszen  mi lehetne menőbb annál, mint amikor a Boogie Nights, a Magnolia és a Vérző olaj rendezője az örök rejtőzködő Thomas Pynchon egyik regényéből, jelesül az Inherent Vice címűből készít filmet. Ez egy menőségi fokkal még annál menőbb, mint mikor Ethan és Joel Coen az örök rejtőzködő Cormac McCarthy regényéből, a No Country for Old Menből készítettek filmet. És akkor néhány szó P. T. Anderson egyéb viselt dolgairól: az amerikai független film nagyágyúja legutóbb a The Master című filmjével jelentkezett, amely a maga idejében szintén nagyon menő dolognak számított, főleg azelőtt, hogy a film – mely vagy a szcientológia keletkezéstörténete, vagy nem – elkerült a mozikba. Kritikusunk fanyalgott (írása itt), mások zsenit kiáltottak, tehát a film (főszerepben: Philip Seymour Hoffman, Joaquin Phoenix és Amy Adams) megtette kötelességét, egy kis vihart kavart.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”