Petőfi & Ferenczi: A helység kalapácsa

  • 2012. július 27.

Snoblesse

Zenés vásári komédia. A lánglelkű költő és a Petőfi-rajongó zenész közös produkciója.


Mint azt az utókor éles szemmel megállapította, Petőfi Sándor jókedvében írta A helység kalapácsát, s e jókedv jó eséllyel csak fokozódni fog, amint a Csiky Gergely Színház fiatal színészei megzenésítve, a vásári komédiák stílusában előadják e hősi eposzokat kigúnyoló hősi eposzt az Ördögkatlan Fesztiválon. A jókedvben fogant elbeszélő költeményhez a könnyűzenei élet egyik legnagyobb Petőfi-rajongója, Ferenczi György költött zenét. Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne – vallja a zeneszerző, ugyanis szerinte aki a rock and rollt életformájának tartja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm. Ferenczi nem is ment el úgy mellette: az életöröm az Ördögkatlan Fesztiválon kezdi meg sugárzását.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.