Magyar Dal Napja

  • 2012. július 27.

Snoblesse

11 órás dalcsokor. Müller Péter Sziámitól a Belmondóig, Lovasitól a Vad Fruttikig, a KFT-től az LGT-ig, Koncz Zsuzsától a Tankcsapdáig, Szörényitől Bródyig.


A Sziget először 2008-ban különített el egy napot a magyar dalnak, s tette mindezt Presser Gábor sugallatára, aki akár zeneszerzőként, akár előadóként, akár producerként maga is sok mindennel gazdagította a a magyar dalkincset. Kevés magyar zenét lehet hallani, a „nagy öregeket” követő generációk zenéjét nem játsszák eleget a rádiók – állapította meg a Magyar Dal Napja kitalálója a Narancsnak adott interjújában (a teljes szöveg itt olvasható), ám ez nem minden, Presser Gábor egy borzalmas déja vu érzéséről is beszámolt: „Amikor tizenkilenc évesen bekerültem az Omegába, mindig azt hallottam, hogy »mit akarnak ezek, ez a szar je-je zene nem zene!«. Sok idősebb kollégánk is csak ennyit bírt mondani. Most meg az én generációmból szajkózzák egy csomóan, hogy a mai zene nem zene, visszahozva a negyven évvel ezelőtti rossz fílinget.” Hogy többé senkinek se legyen rossz érzése, annak érdekében itt az újabb Magyar Dal Napja – az elmúlt öt évben országos bulivá terebélyesedett rendezvény idén ismét a Szigetről jelentkezik. A Sziget a 20., a Magyar Dal Napja pedig 5. születésnapját ünnepli – így újra összekapcsolódnak. És összekapcsolódik a hazai zenei élet színe-java is Müller Péter Sziámitól a Belmondóig, Lovasi Andrástól a Vad Fruttikig, a KFT-től az LGT-ig, Koncz Zsuzsától a Tankcsapdáig, Szörényitől Bródyig.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.