Petrik Andrea = Hedda Gabler

  • 2014. december 17.

Snoblesse

Ibsent játszik a Radnóti – a konzervatív színház híveinek.
false

Ezt hívják hagyományos vagy konzervatív színháznak, amiből oly kevés a jó, a tartalmas, az igaz. A Radnóti színpadát, a színpadi világot látva csak egy pillanatig vagyok csalódott, mert nem csak „kosztümös” és korhű minden, de a bőséges ibseni díszletleírást is igen precízen alkotják meg. Tompa Andrea Narancs-kritikájának kezdő sorai ezek, s a szerző a továbbiakban is tetszésének ad hangot Valló Péter rendezésével kapcsolatban. A Radnóti előadásában Petrik Andrea, Adorjáni Bálint, Pál András, Csomós Mari, Hirtling István, Wéber Kata és Martin Márta tűnik fel korhű jelmezekben. Néhány megállóval odébb, a Trafóban, lazább nyakkendővel játsszák Ibsent – ott a Kis Eyolfot játsszák a szobaszínházasok.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.