Pieter Bruegel kora – 16. századi németalföldi rajzok

  • 2012. június 8.

Snoblesse

A Szépművészetiben minden van: Paulus van Vianen, Frederick van Valckenborch, Bernaert van Orley, Maarten van Heemskerck és persze a legnagyobb sztár, Pieter Bruegel is bejelentkezik a 16. századi Németalföldről.


Szép egybeesés: míg a mozikban Rutger Hauer Pieter Bruegelként tesz-vesz, de főként festeget (a Malom és kereszt című művészettörténeti festményfilmben), addig a Szépművészeti Múzeumban Pieter Bruegel és kora címmel nyílt kiállítás. Rutger Hauer németalföldi nézését  ugyan nélkülözni kénytelen a tárlat, kárpótlásul viszont a 16. századi németalföldi rajzok – Bruegel és kortársainak művei – rég nem látott bőségét kínálja a kiállítás. Ez az első ilyen tárlat a Szépművészeti történetében, de éppenséggel Európa más múzeumaiban sem gyakori az olyan kiállítás, mely átfogó képet kívánna nyújtani a németalföldi rajzművészet 16. századi nagy kalandjáról. A múzeum gyűjteményét kölcsönképek is erősítik: néhány fontosnak tartott lap Jan Gossaerttól, Pieter Bruegeltől, Roelandt Saverytől, Bartholomeus Sprangertől, Lodewijk Toeputtól és Frederick Sustristól a bécsi Albertinából került a budapesti kiállításra. A kölcsönképek és a saját németalföldiek szeptember 16-ig láthatók.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.