Pieter Bruegel kora – 16. századi németalföldi rajzok

  • 2012. június 8.

Snoblesse

A Szépművészetiben minden van: Paulus van Vianen, Frederick van Valckenborch, Bernaert van Orley, Maarten van Heemskerck és persze a legnagyobb sztár, Pieter Bruegel is bejelentkezik a 16. századi Németalföldről.


Szép egybeesés: míg a mozikban Rutger Hauer Pieter Bruegelként tesz-vesz, de főként festeget (a Malom és kereszt című művészettörténeti festményfilmben), addig a Szépművészeti Múzeumban Pieter Bruegel és kora címmel nyílt kiállítás. Rutger Hauer németalföldi nézését  ugyan nélkülözni kénytelen a tárlat, kárpótlásul viszont a 16. századi németalföldi rajzok – Bruegel és kortársainak művei – rég nem látott bőségét kínálja a kiállítás. Ez az első ilyen tárlat a Szépművészeti történetében, de éppenséggel Európa más múzeumaiban sem gyakori az olyan kiállítás, mely átfogó képet kívánna nyújtani a németalföldi rajzművészet 16. századi nagy kalandjáról. A múzeum gyűjteményét kölcsönképek is erősítik: néhány fontosnak tartott lap Jan Gossaerttól, Pieter Bruegeltől, Roelandt Saverytől, Bartholomeus Sprangertől, Lodewijk Toeputtól és Frederick Sustristól a bécsi Albertinából került a budapesti kiállításra. A kölcsönképek és a saját németalföldiek szeptember 16-ig láthatók.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.