Pieter Bruegel kora – 16. századi németalföldi rajzok

  • 2012. június 8.

Snoblesse

A Szépművészetiben minden van: Paulus van Vianen, Frederick van Valckenborch, Bernaert van Orley, Maarten van Heemskerck és persze a legnagyobb sztár, Pieter Bruegel is bejelentkezik a 16. századi Németalföldről.


Szép egybeesés: míg a mozikban Rutger Hauer Pieter Bruegelként tesz-vesz, de főként festeget (a Malom és kereszt című művészettörténeti festményfilmben), addig a Szépművészeti Múzeumban Pieter Bruegel és kora címmel nyílt kiállítás. Rutger Hauer németalföldi nézését  ugyan nélkülözni kénytelen a tárlat, kárpótlásul viszont a 16. századi németalföldi rajzok – Bruegel és kortársainak művei – rég nem látott bőségét kínálja a kiállítás. Ez az első ilyen tárlat a Szépművészeti történetében, de éppenséggel Európa más múzeumaiban sem gyakori az olyan kiállítás, mely átfogó képet kívánna nyújtani a németalföldi rajzművészet 16. századi nagy kalandjáról. A múzeum gyűjteményét kölcsönképek is erősítik: néhány fontosnak tartott lap Jan Gossaerttól, Pieter Bruegeltől, Roelandt Saverytől, Bartholomeus Sprangertől, Lodewijk Toeputtól és Frederick Sustristól a bécsi Albertinából került a budapesti kiállításra. A kölcsönképek és a saját németalföldiek szeptember 16-ig láthatók.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.