Queens of the Stone Age

  • 2014. augusztus 6.

Snoblesse

„Neked ez sivatagi rock, nekem viszont egyszerűen csak rockzene, mert én a sivatagból érkeztem.”

Az 1992-es Blues For The Red Sunnal a Kyuss tagjaként megteremtette a stoner rockot, a 90-es évek végén alapított második zenekara, a Queens of the Stone Age pedig repetitíven lüktető, erőteljes sivatagi zenéjével az ezredforduló után Amerika egyik meghatározó rockzenekarává vált. Josh Homme-ról írtuk e sorokat annak apropóján, hogy a Queens of the Stone Age fellépett tavaly a VOLT fesztiválon. S fellépnek idén is, immár a Szigeten – lássuk csak, mit mondott Homme a Narancs újságírójának az oktatás reformjáról:

false

Magyar Narancs: Ha már itt tartunk: szerinted melyik az a három lemez, amelyet tanítani kellene a középiskolákban?

Josh Homme: A Dirty Deeds Done Dirt Cheap az AC/DC-től, aztán a Band Of Gypsys koncertlemeze, a harmadik pedig legyen egy Chuck Berry-válogatás vagy bármelyik korai Ramones, mert ezeket könnyű megtanulniuk a kezdőknek is.

Az interjú teljes szövegét itt, a teljes Queens of the Stone Age-t pedig a Pop-Rock Nagyszínpadon lehet megtalálni.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.