Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Queens of the Stone Age

  • 2014. augusztus 6.

Snoblesse

„Neked ez sivatagi rock, nekem viszont egyszerűen csak rockzene, mert én a sivatagból érkeztem.”

Az 1992-es Blues For The Red Sunnal a Kyuss tagjaként megteremtette a stoner rockot, a 90-es évek végén alapított második zenekara, a Queens of the Stone Age pedig repetitíven lüktető, erőteljes sivatagi zenéjével az ezredforduló után Amerika egyik meghatározó rockzenekarává vált. Josh Homme-ról írtuk e sorokat annak apropóján, hogy a Queens of the Stone Age fellépett tavaly a VOLT fesztiválon. S fellépnek idén is, immár a Szigeten – lássuk csak, mit mondott Homme a Narancs újságírójának az oktatás reformjáról:

false

Magyar Narancs: Ha már itt tartunk: szerinted melyik az a három lemez, amelyet tanítani kellene a középiskolákban?

Josh Homme: A Dirty Deeds Done Dirt Cheap az AC/DC-től, aztán a Band Of Gypsys koncertlemeze, a harmadik pedig legyen egy Chuck Berry-válogatás vagy bármelyik korai Ramones, mert ezeket könnyű megtanulniuk a kezdőknek is.

Az interjú teljes szövegét itt, a teljes Queens of the Stone Age-t pedig a Pop-Rock Nagyszínpadon lehet megtalálni.

Előző cikk a rovatban Alfred Hitchcock-menet
Következő cikk a rovatban 30Y a Szigeten 30Y a Szigeten

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

Kritika

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

Kritika

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

Kritika

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

Kritika

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Kritika

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

Kritika

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

Kritika

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.