Régizene Fesztivál a Müpában

  • 2016. február 27.

Snoblesse

Sosem mennek ki a divatból: a zenetörténet remekművei és rejtett kincsei!

Aki nem volt ott az 1742-es bemutatón (aki viszont ott volt, jelentkezzen szerkesztőségünkben!), annak igazi újdonságként fog hatni Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville első operája, az Isbé, melyet keletkezése (1742) óta soha nem tűztek műsorra – egészen mostanáig. Igazi szenzáció tehát, hogy ennek az áldatlan állapotnak itt és most, a Művészetek Palotája második Régizene Fesztiválján vége szakad, méghozzá az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus jóvoltából. A koncertszerűen elhangzó előadást Vashegyi György vezényli, aki nemrégiben épp a Narancs olvasóit igazította el (a teljes interjú itt) Mondonville- és Isbé-ügyben:

Mondonville

Mondonville

 

Magyar Narancs: Nem mondhatni, hogy Jean-Joseph de Mondonville közismert szerző lenne, itthon legalábbis biztosan nem.

Vashegyi György: Egy jól dokumentált francia anekdota szerint egy korabeli fiatal francia zeneszerző felsóhajtott, hogy „istenem, ha nem lehetek Rameau, add, hogy Mondonville lehessek!” – tehát a saját korában nagyon is ünnepelt szerző volt. Franciaországnak megvan a saját, nagyon gazdag kulturális galaxisa: Mondonville ott egyál­talán nem ismeretlen, műveiből Minkowski, Gardiner, Christie is készített felvételeket. Az Isbé ismeretlen okból nem aratott sikert, pedig nagyon jó, virtuóz, látványos és izgalmas zene – de az 1740-es évtized felfokozott hangulatú francia operavilágában ádáz harcok dúltak, s egy kudarc nem feltétlenül a minőségtől függött. Az Isbéből az első modern kiadást most készítjük Scholz Anna és Pintér Ágnes kolléganőimmel: ez nem egyszerű, mert egyetlen forrás áll rendelkezésre, amely nem ad mindenben útmutatást. Rameau Les Fêtes de Polymnie operájából is mi készítettük a modern kiadást, de ott ellenkező volt a probléma: a fellelhető források, kéziratok, szerzői korrekciókkal ellátott másolatok és különféle verziók között olykor jelentős eltérések voltak, tehát jól kellett ismerni az összes forrást, a korabeli lejegyzési szokásokat, a szerző, a másolók és az előadók szokásait, hogy a lehető leghitelesebb kiadást készíthessük el. Szövevényes történetek ezek. (Vashegyi Györggyel korábban itt és itt beszélgettünk.)

Vashegyi György

Vashegyi György

Fotó: Sióréti Gábor

Természetesen Mondonville felfedezésén túl is lesz mit felfedezni a francia barokk zenéről szóló fesztiválon. A világhírű Poème Harmonique és a Capella Cracoviensis két nagyszabású Te Deumot ad elő, az egyik Charpentier, a másik Lully alkotása. Magyarország leghosszabb ideje működő régizenei együttese, a Capella Savaria Bach hat Brandenburgi versenyét adja elő, Baráth Emőke szopránénekesnő és Valer Barna-Sabadus kontratenor pedig barokk áriaesttel készül. Sebestyén Márta Csalogány – Rossignol című koncertjén reneszánsz és barokk, provance-i és magyar dallamok találkoznak, a Budapesti Vonósok koncertjén pedig francia szerzők és Haydn.

A részletes program itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.