Régizene Fesztivál a Müpában

  • 2016. február 27.

Snoblesse

Sosem mennek ki a divatból: a zenetörténet remekművei és rejtett kincsei!

Aki nem volt ott az 1742-es bemutatón (aki viszont ott volt, jelentkezzen szerkesztőségünkben!), annak igazi újdonságként fog hatni Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville első operája, az Isbé, melyet keletkezése (1742) óta soha nem tűztek műsorra – egészen mostanáig. Igazi szenzáció tehát, hogy ennek az áldatlan állapotnak itt és most, a Művészetek Palotája második Régizene Fesztiválján vége szakad, méghozzá az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus jóvoltából. A koncertszerűen elhangzó előadást Vashegyi György vezényli, aki nemrégiben épp a Narancs olvasóit igazította el (a teljes interjú itt) Mondonville- és Isbé-ügyben:

Mondonville

Mondonville

 

Magyar Narancs: Nem mondhatni, hogy Jean-Joseph de Mondonville közismert szerző lenne, itthon legalábbis biztosan nem.

Vashegyi György: Egy jól dokumentált francia anekdota szerint egy korabeli fiatal francia zeneszerző felsóhajtott, hogy „istenem, ha nem lehetek Rameau, add, hogy Mondonville lehessek!” – tehát a saját korában nagyon is ünnepelt szerző volt. Franciaországnak megvan a saját, nagyon gazdag kulturális galaxisa: Mondonville ott egyál­talán nem ismeretlen, műveiből Minkowski, Gardiner, Christie is készített felvételeket. Az Isbé ismeretlen okból nem aratott sikert, pedig nagyon jó, virtuóz, látványos és izgalmas zene – de az 1740-es évtized felfokozott hangulatú francia operavilágában ádáz harcok dúltak, s egy kudarc nem feltétlenül a minőségtől függött. Az Isbéből az első modern kiadást most készítjük Scholz Anna és Pintér Ágnes kolléganőimmel: ez nem egyszerű, mert egyetlen forrás áll rendelkezésre, amely nem ad mindenben útmutatást. Rameau Les Fêtes de Polymnie operájából is mi készítettük a modern kiadást, de ott ellenkező volt a probléma: a fellelhető források, kéziratok, szerzői korrekciókkal ellátott másolatok és különféle verziók között olykor jelentős eltérések voltak, tehát jól kellett ismerni az összes forrást, a korabeli lejegyzési szokásokat, a szerző, a másolók és az előadók szokásait, hogy a lehető leghitelesebb kiadást készíthessük el. Szövevényes történetek ezek. (Vashegyi Györggyel korábban itt és itt beszélgettünk.)

Vashegyi György

Vashegyi György

Fotó: Sióréti Gábor

Természetesen Mondonville felfedezésén túl is lesz mit felfedezni a francia barokk zenéről szóló fesztiválon. A világhírű Poème Harmonique és a Capella Cracoviensis két nagyszabású Te Deumot ad elő, az egyik Charpentier, a másik Lully alkotása. Magyarország leghosszabb ideje működő régizenei együttese, a Capella Savaria Bach hat Brandenburgi versenyét adja elő, Baráth Emőke szopránénekesnő és Valer Barna-Sabadus kontratenor pedig barokk áriaesttel készül. Sebestyén Márta Csalogány – Rossignol című koncertjén reneszánsz és barokk, provance-i és magyar dallamok találkoznak, a Budapesti Vonósok koncertjén pedig francia szerzők és Haydn.

A részletes program itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?