Saint Laurent

  • 2015. február 17.

Snoblesse

A nem hivatalos életrajzi film.

Yves Saint Laurent francia divatdiktátor életéről, munkásságáról, hisztijeiről és kicsapongásairól tavaly két film is született. A riválisok közül az egyiket nálunk is játszották a mozik, mi is írtunk róla: „a film közlendője a következő: volt egyszer egy fiatal, neurotikus zseni, akiből később egy idősebb neurotikus zseni vált.”

Rivális Yves-ek

Rivális Yves-ek

 

Hát, ez bizony nem sok, pedig Jalil Lespert filmrendező a Saint Laurent-örökösök teljes egyetértését és hozzájárulását is élvezhette, míg a rivális produkciót jegyző Bertrand Bonellót gyakorlatilag kiátkozták az örökség őrzői. Már csak az összehasonlítás kedvéért is érdemes lesz megtekinteni Bonello verzióját – a rendező nem ismeretlen a Narancs olvasói körében, legutóbb Bordélyház című filmje apropóján faggattuk ki:

Bonello középen

Bonello középen

 

Magyar Narancs: Eredetileg a bordélyházak újranyitásáról akart filmet csinálni. Ezek szerint újra kinyitottak?

Bertrand Bonello: Nem nyitottak ki, pedig minden második évben felmerül a téma. De csak a szájak járnak, nem történik semmi. Persze hogy nem, mert senki sem tudja, mitévő legyen. Az addig világos, hogy a cut and paste technika nem működik, a boldog békeidők kuplerájszisztémáját lehetetlenség a mába átültetni. Utópiát pedig nem akartam csinálni, másképp viszont ma még elképzelhetetlen a bordélyházak megnyitásáról filmet készíteni. A másik ötletem az volt, hogy 1946-ba helyezem a történetet, ez volt a francia bordélyok bezárásának éve. Aztán ezt is elvetettem, és az 1900-as századfordulóig mentem vissza.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.