Shakespeare a londoni Nemzetiből

  • 2012. október 24.

Snoblesse

Élő, műholdas közvetítés a londoni National Theatre-ból. Műsoron az Athéni Timon.


Kapcsoljuk a londoni South Banket, a Nemzeti Színház legnagyobb termét, az Olivier Theatre-t, ahol londoni idő szerint pontban hétkor, magyar idő szerint pontban nyolckor megkezdődik Nicholas Hytner Shakespeare-rendezése, az Athéni Timon és véget sem ér 23.00 előtt (magyar idő szerint). A rendező neve azoknak is ismerős lehet, akik nem sűrűn látogatják a londoni színházakat, hiszen Hytner mozifilmeket is rendezett, olyan veretes darabokat, mint például A salemi boszorkányok Daniel Day-Lewiszal, vagy a György király. Shakespeare neve is igen jól cseng művészkörökben, de nincsenek rossz ajánlólevelei a főszerepet alakító Simon Russell Beale-nek sem, aki – amellett, hogy jelentős karriert tudhat magának mint színházi színész – legutóbb például az Egy hét Marilynnel című filmben tűnt fel. Nem egyszeri közvetítésről van szó, az Athéni Timon az Örkény Színház és a British Council közös sorozatának része, amelyet további népszerű előadások élő közvetítése követ a londoni National Theatre-ből.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.