Skandináv színházi estek – Janne Teller: Semmi

  • 2013. február 6.

Snoblesse

Zenés-bábos pszichothriller Quimby-dalokkal.


Ha azt mondjuk, kacskaringós utat járt be Janne Teller ifjúsági regénye, a Semmi, akkor nagyon finoman fogalmaztunk, hiszen a könyvet, amely nem kerülhette el, hogy A Legyek Urához hasonlítsák, először betiltással sújtották az írónő hazájában, a demokráciájáról (is) híres Dániában, majd amikor a botrány elült és az értékeit is hajlandók volták meglátni, kötelező olvasmánnyá tették a regényt. A Narancs világirodalmi sikerlistáján is látványosan landolt Teller műve, Bukowski, Carver és Palahniuk előtt harmadikként végzett, jól jelezve, hogy nálunk is van igény e kritikusunk szerint is okos és fontos tanmesére. „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom” – a nyolcadikos Pierre száját elhagyó híres mondat ezúttal a bábok nyelvén lesz kimondva, és ugyancsak bábok lesznek azok, akik elhatározzák, hogy megcáfolják osztálytársuk határozott nihilizmusát, a Budapest Bábszínházban ugyanis a regény bábos adaptációja látható Quimby-dalokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.