Leszünk mi még Berlin!

Snoblesse

Most egy hétig, egy kicsit, talán. Végy néhány német kolbászt, adj hozzá zenét, fűszerezd fotóval és filmmel, mártsd bele egy romkocsmába és grillezd meg egy tetőteraszon – az eredmény: Einfach Berlin. A ma startoló programsorozatról Trellay Levente szervezővel beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Az Einfach Berlin főhadiszállása a többek között az általad is vezetett Telepen lesz. Mi a hely funkciója a hétköznapokban?

Trellay Levente: Számunkra ez egy élettér, egy nagy nappali, ahol szívesen látunk mindenkit, aki fel tudja venni a hely ritmusát, és akivel mi is össze tudunk kapcsolódni. Az emeleten van egy kiállítótér, ami nem csak kiállításra alkalmas. Teret ad az alkotásnak, workshopoknak, filmklubnak, könyvbemutatónak és építészfórumnak is. Összefoglalva: ez egy hely, ahol jó dolgok történnek.

magyarnarancs.hu: Honnan jött az Einfach Berlin ötlete?

TL: Télen egy baráti beszélgetés alkalmával, Tóth Barnabással és Florian Mickammel találtuk ki, hogy kellene Budapest belvárosába pár nap, amikor Berlinhez kapcsolódóan csinálnánk kiállításokat, főznénk, és meghívnánk különböző berlini művészeket. A célunk többek között az, hogy kulturális hidat építsünk Berlin és Budapest közé. Ugyanilyen programsorozatot tervezünk Berlinbe is, ami Budapestről szólna.

false

 

Fotó: narancs.hu

magyarnarancs.hu: Miért pont Berlin?

TL: Én egy ideig Németországban éltem, és azt gondolom, hogy Berlin szuper város, csak már túlpörgött. Például nagyon sok művész most már költözik ki a városból, mert nincs élettér. Ott teljesen más ritmusban zajlik az élet, mint itthon. Ott már kezdenek bezárni a romkocsmák, mert a helyükre irodaházakat építenek. Berlinben olyan pénzek mozognak, hogy ilyen módon már nem nagyon jut élettér az underground helyeknek. Itthon ez nem így van. Budapesten rengeteg a foghíjas telek, hiszen kevés a beruházás, kevés a pénz. Itthon lassabb tempóban folynak a dolgok, a pénzhiányt kreativitással kell pótolni, és kitartani az ötletek mellett. A programsorozat célja az, hogy Berlinből átmentsük egy hétre a tapasztalatokat, egyfajta kulturális vibrációt és megmutassuk, hogy Budapestnek van hova fejlődnie, hiszen Berlin is volt olyan szinten, mint mi, ezért érdemes kitartani az ötletek mellett. Persze nem azt akarom mondani, hogy olyan gazdag legyen Budapest, hogy kiszoruljon belőle az ilyenfajta kultúra, hanem azt, hogy jól érezzük magunkat a városi létben.

magyarnarancs.hu: Milyen eredményt vársz a programsorozattól?

TL: Alapvetően ezt barátokkal szervezzük kb. nulla pénzből, a programok egy kivételével ingyenesek. Semmiképpen sem akarom, hogy fesztivállá szerveződjön. Ez csak egy több helyszínes happening, ami tart pár napig, és inspirálja a közönséget arra, hogy elmenjen Berlinbe vagy csak simán alkosson valamit. Szeretnénk ezt évente megrendezni, de az Einfach Berlin hívószó alatt év közben is csinálnánk egy-egy bulit, happeninget vagy kiállítást, hogy fenntartsuk az érdeklődést.

magyarnarancs.hu: Ma este lesz a nyitóesemény a Telepen.

TL: Igen, Anna Charlotte Schmid fotóművész kiállításának megnyitója este hétkor. Ő korábban élt pár hónapot ösztöndíjjal Budapesten, és nagyon inspirálta a város. Olyan fotónagyításokat hozott magával, amelyeknek egy részét Magyarországon készítette. A programsorozat záróeseménye pedig egy buli lesz a Közhely tetején, a nemrég nyílt Tip Top bárban.

További infó:

http://einfachberlin.tumblr.com/

https://www.facebook.com/EINFACHBERLIN

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.