Soha nem hülyülni meg - Kemény Lili költő, filmrendező

  • rés a présen
  • 2015. június 5.

Snoblesse

Szavalni fog a Margó Fesztivál Petri-műsorában.

rés a présen: A tavaly elkészült diplomafilmed után visszatértél az íráshoz?

Kemény Lili: Ha nem lennék tele filmtervekkel és kötettervekkel a fejlesztés különböző stádiumaiban, akkor nem tudom, mivel tölthetném a napjaimat. A filmrendező mint szektavezér, az oktatás és a gyereknevelés nehézségei, a fasizmus és a szexizmus megbújása a mainstream köznyelvben, a női vezetők és a női zsarnokok, a késő kapitalizmus és vallása, a New Age – többek közt ezeket próbálom összerakni, értelmezni, egy történetbe foglalni. Sosem dolgoztam még annyira nagy lélegzetű dolgokon, mint most.

rap: S a zenélés, a dalszerzés? Működik még a húgoddal alapított Kisszínes Duó?

KL: A Kisszínes egy dalszerződuó, avantgárd be­ütésű lágy punkdalok írásában utazunk. Az előadás csak nyűg. Igyekszünk lazán venni a dolgot, de mindketten utálunk fellépni, mert nem megy olyan jól még az amatörizmus sem, mint a Méhes Mariettának. Zsófi a gitározását érzi cikinek, én főleg az éneklésemet. De néha erőt veszünk magunkon, és csinálunk valamit. Olyankor jó.

false

rap: A június 3. és 7. között zajló Margó Irodalmi Fesztiválon költőként fogsz megjelenni.

KL: A Margón először családostul, mint valami irodalmi menazséria vettünk részt a Rokonok sorozatban. Apám, húgom, zenekarom, anyám, kutyám, rajzaink. Idén a június 5-i Petri-műsorban leszek 20.30-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán. Az estnek A vers vagyok a címe, és a Színész Bob vezette formáción kívül még Erdős Virág, Győrfi Kata, Kukorelly Endre, Simon Márton, Závada Péter és az apám, Kemény István lesz a színpadon. Meg én. Azt hiszem, mi tényleg mind nagyon különbözően állunk a Petri-életműhöz. Meglátjuk, mire jutunk vele.

rap: Te hogyan állsz a Petri-életműhöz?

KL: Petri verseivel koraérett kamaszfiú barátaimon keresztül ismerkedtem meg kamaszként. Nekiestem a figurának, mert úgy éreztem, barátaim valakinek a gyengeségét istenítik, a manírjait úgy veszik át, hogy kiiktatják az öniróniát. Ma is idegesít, ha petris kocsmaanekdotákat hoznak elő – akár a barátaim, akár mások. Amennyit tudnunk kell a figuráról, annyit megtudhatunk a versekből. Az aurát is, a figyelmet is, a fegyelmet is, az öniróniát is és persze az ivást is. A leírtakon kívül minden félrevisz. A leírtakban viszont ott a lényeg: ez a kristálytiszta észjárás. Petri szemlélete és értékítéletei beépültek a barátaim gondolkodásába, és lassan beismerem, az enyémbe is. Hiszen maga a kérlelhetetlen normalitás, a tisztánlátás. Az, amire mind törekszünk. Nem kényelmesedni bele abba, ami tűrhető, nem szokni meg, ami felháborító, nem dőlni be öntömjénezőknek, akkor sem, ha mi vagyunk azok, beismerni a tévedéseinket, kitartani a normáinknál, soha nem hülyülni meg.

rap: A testvéred, Zsófi is részt vesz a programban, slammelni fog. Megnézed?

KL: Amikor felkerül a Youtube-ra a felvétel, mindig megnézem Zsófit.

rap: Milyen műsort ajánlanál még az idén tizedik jubileumát ünneplő Margó fesztiválról?

KL: A Margó méltán legnagyobb sikerű programsorozata a Rájátszás, idén indul a Junior szekció. Mivel az újonnan bekerült három fiatal költő közül az egyik Zsófi, a másik pedig a legjobb barátom, Fehér Renátó, hivatalból is ezt ajánlom. De a hivatalból ajánlás mellékes ahhoz az őszinte kíváncsisághoz képest, amivel várom az első kibővült Rájátszást. (A többi költő és rockzenész szereplő: Áfra János, Korbucz Sonya, Nagy István, Szabó Benedek, Vitáris Iván, valamint Jancsovics Máté és Weil András)

rap: Melyik a legkedvesebb kortárs rockzenekarod, költőd, filmrendeződ, sütid és háziállatod?

KL: Pixies, Petri György, Tarr Béla, palacsinta és Bibó, a német vizslám.

 

Korábbi interjúnk Kemény Lilivel itt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.