Spiró-est a Müpában

  • 2014. szeptember 15.

Snoblesse

Aki kérdez: Veiszer Alinda. Aki válaszol: Spiró György.

Az őszi első Literárium-est (sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor) vendége a Fogság és Az Ikszek szerzője – utóbbi regényéről, az első kiadás körülményeiről és korabeli fogadtatásáról sok minden megtudható a Narancs Spiró-interjújából:

false

Magyar Narancs: AZ MSZMP Központi Bizottságában foglalkoztak a regénnyel?

Spiró György: Persze, a KB-nek volt egy kulturális osztálya, de ők sem mertek dönteni, úgyhogy továbbküldték a szuperlektornak. Közben eltelt másfél év, úgyhogy a regényt legépeltettem egyes sortávolsággal, és lefotóztattam az egyik barátommal – akkor a mikrofilm volt a divat –, gondolván, hogy ha itthon nem megy, akkor kijuttatom Nyugatra. Végül felhívtak a kiadóból, és amikor bementem, azt mondta a főszerkesztő komoran, hogy húzni kell. Előzőleg elhatároztam, túl sok húzásba nem megyek bele, inkább kijuttatom a mikrofilmet, de amikor a főszerkesztő kimondta, hogy három helyen kell húzni, fellélegeztem. Hozzátette: mindhárom helyen ugyanazt az egy szót kell kihúzni, azt, hogy korrupció. Boldogan húztam ki, a regény egésze úgyis a korrupcióról szólt. Fel kellett mutatniuk, hogy éberek. Kétszer cenzúráztak mindent, egyszer előzetesen és egyszer utólagosan, mert két évig tartott a kiadás folyamata, ennyi idő alatt sok minden történhet, és ami annak idején nem volt veszélyes, az utólag veszélyessé minősülhetett. Később mondták meg, ki volt a szuperlektor: Pándi Pál. Közvetlenül a halála előtt egy írószövetségi közgyűlésen odamentem hozzá, és megköszöntem. Meg volt lepve. Volt minőségérzéke az ideológiai elfogultsága ellenére is. Ritka tünemény. Épp a könyv megjelenése előtt történt a Jaruzelski-puccs, Lengyelországban bevezették a rendkívüli állapotot. Az Ikszeket mindenki megvette, mert azt hitték, hogy abból majd megtudják, mi van Lengyelországban. Ha a puccs előtt jelenik meg, aligha olvassák el ennyien…

Az esten közreműködik Barcza Horváth József, Szalontay Tünde és Gyabronka József. Spiró György meghívott vendége: dr. Vajda János agysebész.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.