Az őszi első Literárium-est (sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor) vendége a Fogság és Az Ikszek szerzője – utóbbi regényéről, az első kiadás körülményeiről és korabeli fogadtatásáról sok minden megtudható a Narancs Spiró-interjújából:
| ||
Magyar Narancs: AZ MSZMP Központi Bizottságában foglalkoztak a regénnyel?
Spiró György: Persze, a KB-nek volt egy kulturális osztálya, de ők sem mertek dönteni, úgyhogy továbbküldték a szuperlektornak. Közben eltelt másfél év, úgyhogy a regényt legépeltettem egyes sortávolsággal, és lefotóztattam az egyik barátommal – akkor a mikrofilm volt a divat –, gondolván, hogy ha itthon nem megy, akkor kijuttatom Nyugatra. Végül felhívtak a kiadóból, és amikor bementem, azt mondta a főszerkesztő komoran, hogy húzni kell. Előzőleg elhatároztam, túl sok húzásba nem megyek bele, inkább kijuttatom a mikrofilmet, de amikor a főszerkesztő kimondta, hogy három helyen kell húzni, fellélegeztem. Hozzátette: mindhárom helyen ugyanazt az egy szót kell kihúzni, azt, hogy korrupció. Boldogan húztam ki, a regény egésze úgyis a korrupcióról szólt. Fel kellett mutatniuk, hogy éberek. Kétszer cenzúráztak mindent, egyszer előzetesen és egyszer utólagosan, mert két évig tartott a kiadás folyamata, ennyi idő alatt sok minden történhet, és ami annak idején nem volt veszélyes, az utólag veszélyessé minősülhetett. Később mondták meg, ki volt a szuperlektor: Pándi Pál. Közvetlenül a halála előtt egy írószövetségi közgyűlésen odamentem hozzá, és megköszöntem. Meg volt lepve. Volt minőségérzéke az ideológiai elfogultsága ellenére is. Ritka tünemény. Épp a könyv megjelenése előtt történt a Jaruzelski-puccs, Lengyelországban bevezették a rendkívüli állapotot. Az Ikszeket mindenki megvette, mert azt hitték, hogy abból majd megtudják, mi van Lengyelországban. Ha a puccs előtt jelenik meg, aligha olvassák el ennyien…
Az esten közreműködik Barcza Horváth József, Szalontay Tünde és Gyabronka József. Spiró György meghívott vendége: dr. Vajda János agysebész.
