Szexmisszió

  • 2012. február 1.

Snoblesse

Kamaszkorunk legszebb lengyel sci-fije.


Könnyen lehet, hogy a kora kamaszkor és a kora nyolcvanas évek is kellettek ahhoz, hogy kellőképpen értékelni tudjuk a Szexmisszió erényeit, de az sem kizárt, hogy a mű túlélte a korát, és filmtörténeti öröklétre pályázik.Talán erre is választ kapunk az Ernst Múzeumban sorra kerülő vetítésen, melynek apropóját Natalia LL Opus Magnum című kiállítása adja. A lengyel konceptuális művészet nagyasszonyának életmű-kiállításához alighanem remekük passzol a lengyel tudományos-fantasztikus film e vitathatatlan kultuszműve, melynek főszereplői arra ébrednek mintegy ötvenéves hibernációjuk után, hogy ők a két utolsó férfi egy nők uralta világban. A filmet bemutatja: Varró Attila filmesztéta.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.