LátóTérben

Eötvös Loránd és Stróbl Alajos térhatású fotográfiái

  • 2012. február 1.

Snoblesse

A sztereofotózás szerelmesei: Eötvös a hegymászó fotós, Stróbl az utazó fotómodell.


A sztereofényképezés több mint 100 évvel ezelőtti divatja nem hagyta közömbösen korának legjobbjait; Eötvös Loránd nem csak a fizika és a hegymászás területén hagyott hátra maradandó életművet (a torziós ingát például és egy róla elnevetett csúcsot a Dolomitokban), de hátrahagyott számos, térhatású sztereofényképet is. A szobrászként sem utolsó Stróbl Alajostól sem volt idegen a technika, ám míg Eötvös főként maga készítette a fényképeket, addig Stróbl főként mostoha-unokahúgára (s későbbi feleségére) hagyta a munkát, s ő – mint notórius világjáró – inkább csak szereplője a felvételeknek. Aki kíváncsi, hogyan is festett a korabeli Budapest vagy a korabeli Dolomitok, hogyan alkotott Stróbl és mit csinált Buffalo Bill a Városligetben, annak ott a helye a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény március 24-ig nyitva tartó kiállításán.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.