| ||
„Hamvai Kornél Sztálinváros című bohózata az ötvenes évek »kulturális örökségét« vázolja egy napba sűrítve, vicces jelenetek lazán összefüggő sorozatában. Tóth József rendezéséből legalábbis az derül ki, hogy a darabnak nincsen vezérmotívuma. Vezér persze van benne: tanácselnök, párttitkár meg Rákosi-szobor. 1953 egy téli estéjén a vadiúj szocialista iparváros kultúrházát avatják díszvendéggel, akinek már a jelenléte is épp elég ok a felfordulásra. A színészek készenléti üzemmódban nyomják a gegeket, a tanácselnököt alakító Kiss Attila arcrezdülésein is nevet a telt ház.” Kritikusunk végignézte az előadást, de hogy együtt nevetett-e a telt házzal, vagy savanyú képpel ülte végig Hamvai Kornél (interjúnk vele itt) múltidéző tripjét, azt nem árulhatjuk el.
